Mérhetetlenül megnőtt a hazai termelésű selyemfonal jelentősége.
Az eredmények igazolják a kormány gazdaságpolitikáját, mert a gubó beváltási ár mult évi felemelése – 1.40 pengőről 1.80 pengőre – meglepő eredménnyel járt. 1938-ban 267.199 kg selyemgubót termeltek az országban, 1939-ben már közel félmillió kg gubó állt rendelkezésre. Az állami kezelésbe vett fonódák több mint ezer munkást foglalkoztatnak.

Selyembehozatalra a mai körülmények között nem számíthat az ország, már pedig a selyem többé nem csupán fényűzési cikk, hanem fontos anyaga a hadiiparnak és igen nagy versengés folyik érte. Nagybritannia felségjoga alatt például több százmillió ember él, de egyetlen ország sincs ezek között, ahol selymet termelnének. A repülők ejtőernyőit például nem lehet másból készíteni, csak selyemből. Az állami kezelésben folytatott selyemtermelés eredményeiért dr. Mihók Ernő miniszteri osztályfőnököt illeti elismerés, aki kitűnő érzékkel és szakértelemmel szervezte meg a fontos termelési ágat, Teleki Mihály gróf földmívelésügyi miniszter irányítása és támogatása mellett.

Mihók Ernő, miniszteri osztályfőnök ezeket mondta kérdésünkre:
– A nemzetközi piacon emelkedő az árak tendenciája és a magyar selyemtermelésben sem lehet elzárkózni e folyamat elől. Ebben az évben, ha következetesek akarunk maradni az eddigi fejlesztési politikához, két pengőre kell emelni a selyemgubó beváltási árát. Ez már benne van a köztudatban. A pénzügyi tényezők hozzájárulása még hiányzik, de remélhető, hogy ez pár napon belül megtörténik.

Ezzel egyszersmind meg is indul országszerte a tenyésztés.
Jellemző, hogy Kínában a Krisztus előtti negyedik században, a Csin-dinasztia idején selyemszalagok szolgáltak élelmiszerjegyül, őriznek is ilyeneket a British múzeumban. Nálunk a selyemtermelésnek nagy szociális fontossága van, a legszegényebb elemek jutnak ennek a révén szép mellékkeresethez. 1938-ban csak 30-40 pengő jutott egy-egy termelő családnak. A mult évben már több ezer család 100 pengőt meghaladó összeget keresett a 33 napból álló termelési kampányban. A munka érdemi részét, amely csak két hétig tart, öregek, gyerekek, nők is végezhetik és a termelés emelkedéséből láthatjuk, hogy a falu mindinkább tudatára ébred a selyemtenyésztés rentabilitásának.

Mindent megkap a termelő a selyemtermelési felügyelőségtől, kiadása szinte semmi, a bevétel pedig tisztán az övé. Ha évi 800.000 kg-ra tudjuk feltornázni a termelést, akkor a jelenleg állami kezelésben levő, kitünően prosperáló selyemfonódák foglalkoztatása az egész évre biztosítva lenne. Ennek előfeltétele a legalább kétpengős beváltási ár, továbbá a szakszerű, erőteljes propaganda. Erről is gondoskodtunk igen alaposan.

Az árvíz károkozásai az eddigi adatok szerint nem éreztetik hatásukat ebben a termelési ágban. Örvendetes, hogy a Felvidék népe igen nagy szeretettel vetette rá magát a selyemtenyésztésre, amely a cseh rezsimben siralmas képet mutatott. Olyon finom minőségű grózst (selyemfonalat) tudunk előállítani, amely a világpiacon győzelmesen tudja felvenni a versenyt.

Mai termelésünknek a sokszorosát tudnánk értékesíteni idehaza is, külföldön is.
Olaszország 10-ről 15 lírára emelte a selyemgubó beváltási árának kilóját, ott valósággal nemzeti iparrá fejlődött a selyemgubó termesztés és feldolgozás. Nálunk a falu jövedelmezőségének emelése szempontjából még beláthatatlan lehetőségeket tartogat a szervezett selyemtenyésztés.