Néhány hét óta a nyári időszámítás kérdése foglalkoztatja a magyar közvéleményt.
Mindenki remélte, hogy hosszú esztendők vitái után végre az idén életbeléptetik a nyári időszámítást, hiszen körülöttünk mindenütt egy órával előbbre tólják az időt április 1-én.

Rengeteg takarékossági szempont is indokolta volna a nyári időszámítás életbeléptetését, amiből sajnos, az idén sem lett más, mint egy ankét a kereskedelemügyi minisztériumban. Ezen az ankéton Törley államtitkár elnökölt és mindenki a nyári időszámítás mellett foglalt állást, kivéve a MÁV képviselőjét, aki azzal ellenezte az új rendet, hogy a MÁV részére elvégezhetetlen munkát jelentene a menetrend gyors átállítása.

Beszéltünk nagyon sok érdekelttel.
A budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának az a véleménye, hogy helyes lenne a nyári időszámítás. A kereskedelmi alkalmazottak szövetsége a nyári időszámítás mellett foglalt állást. Az összes nyári vendéglők és nyári üzemek szempontjából is nagy nyereséget jelentene a napnak egy órával való előbbretolása. A vikendtelepek és csónakház-tulajdonosok körében külön mozgalom folyik a nyári időszámítás érdekében, hisz egészségügyi szempontból felbecsülhetetlen hasznot jelentene.

Szerb Zsigmond egészségügyi főtanácsostól megkérdeztük az orvos véleményét:
– Az orvos csak jószívvel fogadhatja a nyári időszámítást. Feltétlenül nagy hasznot jelent mindenkinek. Ideális lenne, ha így a szabadban való tartózkodás idejét meg lehetne hosszabbítani – mondotta.

Mindezekkel a véleményekkel szemben áll egyedül a MÁV álláspontja, amely menetrendi nehézségekre hivatkozik. Az érdekeltek hangoztatják, hogy tényleg nem lehet 24 óra alatt megcsinálni az új menetrendet, de hiszen nem 24 óra állt a MÁV rendelkezésére ehhez, hanem legalább 3-4 hónap. Évek óta mindig kisért a gondolat, a MÁV-nak lehetett volna ideje, hogy el készüljön a nyári menetrendre, annál is inkább, mert a körülöttünk lévő országok vonatai mind az új időszámítás szerint közlekednek április 1-től kezdve.