A tejárak szabályozásáról és a kereskedelem panaszairól tárgyalt a kereskedők közélelmezési kongresszusa

A Magyar Kereskedők Egyesülete vasárnap délután közélelmezési kongresszust tartott, amelyen dr. Makay Miklós Kereskedelmi és Iparkamarai titkár tartotta a bevezető előadást. Hangoztatta, hogy egy világváros élelmezése még normális viszonyok között is igen súlyos probléma. Nálunk a gazdasági statisztikusok – mondotta – azt állítják, hogy az élet nem drágult, mert nem emelkedtek az indexek. Erre a háziasszonyok azt mondják, nem akarnak indexet vásárolni, hanem babot, spenótot, káposztát és burgonyát. Ezeknek az ára pedig több esetben háromszorosára is felemelkedett.

A szabadkereskedelem évtizedeken át meg tudta oldani kielégítően a főváros közellátását.
A tervgazdálkodás nyomán ezzel szemben mindig nehézségek támadtak. Nálunk kiirthatatlanul uralkodik még mindig az a felfogás amely nemcsak, hogy lenézi a kereskedelmet, hanem még a köz szempontjából hasznothajtó jellegét is megtagadta tőle. Ebben a vonatkozásban az utolsó husz évben nem javult a helyzet, inkább rosszabbodott. Ezután a piaci kereskedők különböző sérelmeit ismertette dr. Makay Miklós.

Ákos László az élelmiszer-export és import jelentőségeiről beszélt.
Lehet vitatkozni azon, mondotta többek között, hogy egészséges-e az irányított és hivatalos ellenőrzés alatt álló export. Kétségtelen azonban az, hogy a kereskedelemnek szabadságra van szüksége és a bürokrácia nem tudja megoldani a kereskedelem problémáit.

Fodor József a fűszerkereskedők panaszait ismertette és hangoztatta, hogy a cukorjegyekkel kapcsolatban különösen egy intézkedés sürgős, lehetőséget kell adni arra, hogy ha egy fűszerkereskedőnek fűszerkészlete elfogy és újat igényel, akkor ezt az árut bürokratikus nehézségek miatt ne négy-öt nap múlva kapja meg, hanem lehetőleg azonnal, mert csak így tudja kiszolgálni vevőit.

Nagy Imréné a tejárusok nevében beszélt, majd Varga Vince törvényhatósági bizottsági tag az őstermelők képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy a pestkörnyéki gazdáknak a szerepe mennyire csökkent a főváros ellátásában, mióta nem szabad közvetlenül eladni a fogyasztónak. A kereskedőnek és a termelőnek mindig azonos az érdeke, ha néha másképp is látszik, de vannak mindig bizonyos tényezők, akik éket akarnak verni közéjük. Végül megemlítette, hogy a főváros összes polgármesterei közül egyedül Huszár Aladár tanusított megértést a termelők irányában.

A kongresszus végül számos felszólalás után határozati javaslatot fogadott el, amelyben kérte a tej és tejtermékek eladási árának, továbbá a kis- és nagykereskedői haszonkulcsnak az árkormánybiztosság közbejöttével történő megállapítását. A javaslat sürgeti, hogy a tejvállalatok fiókjai kisegzisztenciák kezébe jussanak és végül hangoztatja, hogy a főváros élemiszer-ellátása szempontjából döntő fontosságú kérdés, hogy sürgősen szabályozzák a jégeladás rendszerét és árait.