London, november 26.
Angliát és a londoni sajtót vasárnap csaknem kizárólag a tengeri háború, a blokád, a tengeralattjáró és az aknaharc foglalkoztatja. Ugyszólván az derül ki a tudósitásokból, hogy a szárazföldi és légi háboru csak kisérő jelensége a tengereken duló elkeseredett küzdelemnek. A brit haditengerészet vezetőit mindenekelőtt az aknák elleni védekezés kérdése foglalkoztatja.

Ezt tárgyalta vasárnap az angol haditanács is, amelyen - a kiszivárgott hirek szerint -  elhatározták, hogy a jövőben uj taktikával fognak védekezni a német tengeri hadviselés ellen.

Churchill, az angol admiralitás első lordja a haditanács után nyilatkozatot tett. Kijelentette: nem kétséges, hogy az angolok a legrövidebb időn belül megtalálják azokat a módszereket, amelyekkel leghatalmasabban védekeznek a tengereken elhelyezett aknák pusztitása ellen.

Ezt a problémát fejtegeti az Observer hasábjain Garwin, a kiváló publicista is. Vezércikkében Garwin utal arra, hogy az aknák kiméletlen pusztitást visznek végbe nemcsak a hadviselő államok, de a semlegesek hajói között is. Az eddigi elsülyedt hajóknak egyharmadrésze semleges ország tulajdona volt. Éppen így meg fogják találni Anglia technikusai - folytatja Garwin - az aknák ellenszerét is.

Igen nagy feltünést keltett Londonban az a hivatalos helyen is megerősitett hir, amely szerint angol felderitő repülőgépek jutottak el Helgoland szigete fölé, s ott megfigyeléseket végeztek, sőt fényképfelvételeket is készitettek. Helgoland a tengeri háboru egyik legjelentősebb német támaszpontja:

Vasárnap érkezett Londonba Dél-Afrikából a jelentés arról, hogy az afrikai partok mentén elfogtak három német hajót, amelyek közül az egyik 9000 tonnás kereskedelmi gőzös. A német hajók Angola portugál gyarmatról indultak Európa felé. A gőzösökön összesen 250 német utas tartozkodott, ezeket internálták.

A tengeri háboru eseményei közé tartozik az a hir is, hogy Belgium és Hollandia már a jövő héten bevezeti - angol francia mintára - a convoy-rendszert, tehát a holland és belga kereskedelmi hajókat is hadihajók fogják kisérni.

Nemcsak Angliát, de az Amerikai Egyesült Államok kormányát, sajtóját és nagyközönségét is természetesen elsősorban a tengeri háboru érdekli. Edison, az Egyesült Államok tengerészeti államtitkára ezzel kapcsolatosan érdekesen nyilatkozott vasárnap. Közölte, hogy az északamerikai flotta tulnyomó része a Csendes-óceánon tartózkodik - részben technika, részben politikai okokból.

Ennek az átcsoportositásnak - mondotta, Edison államtitkár - főoka az, hogy az angol és a francia hadiflottát az események az Atlanti–óceánhoz kötik, s igy a távolkeleti vizeken több és sulyosabb vizeken hárul az amerikai haditengerészetre, hogy fokozott lendülettel hajtják, hogy fokozott lendülettel hajtják végre az amerika flottafejlesztési programot. Legközelebb 105 uj hadihajó készül el, ezek között 7 nagytipusu csatahajó és 2 repülőgépanyahajó.

Az USA tengerészeti államtitkára a következőkben öszszehasonlitást tett a nagyhatalmak haditengerészetének ereje között.

A tengeri háboru eseményei mellett foglalkoznak a vasárnapi londoni lapok az angol-francia repülőflotta további fokozott fejlesztésével is. A sajtó közli, hogy elkészült az angol-francia légihadsereg uj haditerve, amely a jövő héten már életbelép.