A vörös hadsereg marsallja, Kleminti Efremovics Vorosilov, a földkerekség egyhatod részét jelentő orosz birodalom legbefolyásosabb vezéregyénisége Stalin után és Kaganovics közlekedési miniszter mellett. A Politbüro tagja (ez a velencei Tizek tanácsához hasonló intézmény), hadügyminiszter, Stalin katonai szakértője és legmeghittebb barátja, a szárazföldi, tengeri és légi szovjethaderő legfőbb parancsnoka. Mint a Politbüro tiz tagja, földhöz ragadt munkáscsalád gyermeke és mint a Poltibüro tiz tagja közül hat, soha semmiféle iskolába nem járt.

Hat éves korában már bányában dolgozott. 1903 óta, tehát 22 éves kora óta bolsi. 1917-ig „földalatti” munkát végez. Negyedfél évig a moszkvai kanálisok lakója. Durantynak adott interjuja szerint letelt néha három hónap anélkül, hogy friss levegőt szívott volna. Lenin forradalmának ő toborozza az első vörös gárdista osztagot, amelynek élén vérbe fojtja az ukrajnai polgárháborút. Két évvel később a Szovjetunió egész lovasságának a parancsnoka, majd a 20-as években a moszkvai katonai kerület élére került. Amikor aztán évtizedes elfojtott gyűlölködés lángra lobban Stalin és Trockij között, Vorosilov tábornok egész mellel Stalin mellé áll és könyörtelenül irtja ki a hadseregből az addigi hadügyminiszter, Trockij híveit.

A vörös marsall a moszkvai és petrográdi uccák becézett kedvence. Amerre megfordul, katonák, civilek, asszonyok, gyerekek üdvriadala fogadja. „Ez aztán a férfi!” „Ez a mi emberünk!”- kiálták feléje kórusban. Vorosilov csodálatos módon nem hiú, nem politizál és külsejében mi sem emlékeztet az irgalmatlan marciális katonára. Ötvennyolc éves kora dacára megőrizte fius, karcsu alakját; alacsony, lenszőke, piros arcán egyetlen ránc sincs.

Eden, Laval, Bullitt amerikai és Lord Chilston angol nagykövet véleménye szerint a legrokonszenvesebb és a legemberibb népbiztos. A vörös hadsereg negyedik legjobb pisztolylövője és tizennegyedik legjobb lovasa.

Vorosilovnak ismételten kifejtett véleménye szerint a szovjethadsereg ütőerejét nem is annyira a hadsereg harci szelleme és felszerelésének modernsége dönti el, hanem az orosz közlekedés minéneműsége. Valószínűleg ezért kötött véd- és dacszövetséget Kaganoviccsal, a közlekedésügyek diktátorával, akivel pedig egyszer versenyezni fognak Stalin örökéért.

A vörös marsallt éppen az óriási távolságok és a még mindig tökéletlenül funkcionáló orosz közlekedési viszonyok késztették arra, hogy a vörös hadsereg békelétszámát 945.000 főre emelje. (Valójában két orosz hadseregről kell beszélnünk, az egyik a nyugati, amely a politikai és katonai egyezmények dacára négy év óta a lengyel határral nézett farkasszemet.)

Vorosilov nevéhez fűződik a vörös hadsereg motorizálása is. Ugyancsak ő szüntette meg a hadseregben a pártérdemek jutalmazását s a régi bolseviki- klikkek érvényesülését. Zinovjev és Kamenev 1936 augusztusában a híres árulási per főtárgyalásán bevallották, hogy Vorosilovot is meg akarták gyilkolni. Egy év mulva a Reichswehrrel való cimborálás gyanuja miatt a legfelsőbb katonai törvényszék, amelynek elnöke Vorosilov, agyonlövette a vöröshadsereg legnagyobb reménységét, a 39 éves Tuhacsevszki marsallt, Putna generálist, a szovjet berlini katonai attaséját, Yakir tábornokot, a leningrádi katonai kerület parancsnokát, Uborowitsch tábornokot, Fehér- Oroszország parancsnokát, Feldman tábornokot, a nagyvezérkar főnökét és még 3 vezénylő generálist.

Mrs. Dorothy Thomson Moszkvában járván, meginterjuvolta Vorosilovot és végül finom célzást tett a tábornokok kivégzésére. Vorosilov csak ennyit válaszolt: „A szovjetek uniójának 178 millió lakosa van. Az ujszülöttek száma évenként meghaladja a három milliót. Sorkatonaságunk kereken egy millió harcos. Tábornokaink száma 400. Nyolccal több vagy kevesebb? Gondolkozzon kissé a méreteken Asszonyom..”

A vörös generalissium datschaja (mezei laka) kőhajtásra van a Stalinétól, alig egy óra lóháton Moszkvától, az Usowa- Archangelskaja kerületben, a Moskva folyó völgyében. Ez a datschja két hagymatetejű épület: az egyik Vorosilov lakása, három kis szoba és egy nagy veranda, a másik az ügyeletes parancsőrtisztek tanyája és a telefonosok és távírászok hivatala. Hátul veteményeskert, istállók, garázs.

A ház ura arról is nevezetes, hogy előszeretettel alszik a szabadban, rendesen kertjében, függőágyban. A marsall agglegény, két testvére főz és takarít rá; pártában maradt, elvirágzott, munkásnők.

Vorosilov igénytelen, kosztos, mindent megeszik, amit elébe adnak. Egy- két kilométerre tőle komorkülsejű, egyemeletes nyaralóban lakik Kaganovics, tagbaszakadt, roppant fekete ember. Ezek hárman: Stalin, Vorosilov, Kaganovics uralkodnak és kormányoznak Oroszországban.