És tudunk még sok egyebet is. Óriás hajókat építeni, melyek nem a tengeren, hanem magasan az ég kékjében úsznak és szállítják tonnaszámra a rakományt, utasokat, leveleket a világ minden részébe. Csakhogy ezeknek a léghajóknak egészen a legutóbbi időkig volt egy veszedelmes gyengéje.

Hidrogén-gázzal kellett tölteni gáztartójukat; a hidrogén pedig alattomos anyag. Levegővel gyulékony, hevesen robbanó keveréket alkot. Egyetlen szikra is elegendő, hogy a gáztöltést lángralobbantsa és pusztító robbanás morzsolja darabokra a levegő büszke fejedelmét. Igy semmisült meg a közelmúltban számos Zeppelin-léghajó, legutóbb pedig a német „Hindenburg”, mikor egyik diadalmas óceáni útja után éppen horgonyt akart vetni Amerikában, a lakehursti léghajókikötőben.

- Soha többé hidrogént kiáltották ekkor a mérnökök és tudósok, akiket megrendített a gyönyörű alkotás pusztulása. - De hát akkor mivel töltsük léghajóinkat? - kérdezték sokan. Van-e a Természetben más gáz, mely elég könnyű ahhoz, hogy magával emelje a roppant hajótestet, de amellett nem olyan veszedelmesen gyulékony?.... Van, mondták a tudósok és felmutattak a - Napba. Ott van. Illetve ott is. A „nap-gáz”, a hélium. Azért hívják így, mert először a lángoló Napgolyóban fedezték fel, a múlt század végén.

Hanem szerencsére azóta itt a Földön is rábukkantak; a levegőben, különböző ásványokban, kőolaj- és földgázforrásokban. Igaz. hogy nehezebb a hidrogénnél s így valamivel kisebb az emelőképessége 28.3 köbméter hidrogén 32.2 kilót emel, ugyanannyi hélium azonban csak alig 30 kilót. A különbség tehát nem nagy. Viszont a hélium - nem gyullad meg, nem alkot a levegővel robbanó keveréket. A héliummal töltött léghajóba csapkodhat villám, nem tudja felrobbantani.

De míg hidrogén szinte végtelen bőségben áll rendelkezésünkre (hiszen a víz egyik alkotórésze is hidrogén!) a hélium felettébb ritka és drága jószág. Ezért azután valóságos hajsza indult meg az értékes „napgáz” után. Eddig azonban csak az Egyesült-Államokban, a texasi földgázmezők kútjaiban találtak rá számottevő mennyiségben. Most onnan választják le, bonyolult és körülményes eljárással.

Minthogy az Egyesült-Államokban is ezután csak héliummal akarják tölteni a haditengerészet léghajóit, az amerikai kormány rátette kezét az értékes elemre, hadianyagnak nyilvánította s kivitelét megtiltotta. A „Hindenburg’ borzasztó balsorsának hatása alatt azonban feloldották a tilalmat, úgy, hogy a németek most 650.000 köbméter héliumot vásárolhattak Amerikában, a friedrichshafeni telepen épülő új léghajóik töltésére.

A jövőben tehát „napgázzal” töltött léghajók fogják szelni az egeket. A szakértők azonban már most aggódnak: lesz-e elegendő héliumunk a léghajózás számára ? A texasi földgázkútakból jelenleg évente átlagosan 3 ½ millió köbméter héliumgázt vonnak ki. Ez 17 óriásléghajó töltésére elegendő. Minthogy a földgázforrások héliumkészlete becslés szerint vagy 600 millió köbméter, a készlet, a mai fogyasztás mellett, több, mint 170 esztendőre telik. Ezalatt pedig majd csak találnak másutt is elegendő héliumot!....

Ernyei Frigyes