A robbanó pénzestáska
Az amerikai g-men szervezet különleges védőfelszerelése.
Az utóbbi esztendőben, különösen a világszenzációt jelentő tengerentúli gyermekrablók és az ezzel kapcsolatos kegyetlen bűncselekmények és ezt követően a halálbüntetéssel végződő bűnpörök, igen kedvezőtlen színben állították be az amerikai Egyesült-Államok rendőrségét.
Holott Amerika rendőrsége egy cseppet, sem rosszabb, mint átlagban Európa bármely államának rendőrhatósága s ha eredményei teljesítményei mégis messze mögötte maradnak a kontinens bűnüldöző rendőri szolgálatának, ennek oka a tengerentúli törvények hiányosságaiban van.
Az Egyesült-Államok különböző államocskáiban, különböző büntetőjogi rendszabályok szerint külön-külön, más és más rendőrhatóságok járnak, hiányzik az egységes szervezet és az egységes vezetés, ami mind a rendőrtestület fegyelmezettségének rovására esik s ugyanekkor a menekülő és bujkáló bűntettesnek Európában szinte elképzelhetetlen helyzeti előnyt nyujtanak.
Ezen az állapoton is segített azonban Roosevelt elnök és a mostani kormányzat, amikor felállította a különleges, új, valóban nehéz fegyverekkel ellátott ú. n. G-men szervezetet, amely kizárólag bankrablási és gyilkossági ügyekben dolgozik és e minőségében az Egyesült-Államok valamennyi államocskája területére kiterjed a hatásköre s ugyanekkor egységes szervezeti szabályok szerint is jár el, egységes vezetés mellett.
A G-men szervezet emberei igen népszerűek amerikaszerte, óriási tekintélyük van, amit elsősorban nyugodt, határozott és igen udvarias fellépésüknek köszönhetnek. Érdekes megfigyelni például New-Yorkban vagy Washingtonban a szolgálat-átvételt.
A G-men saját, magavezette gépkocsiján érkezik szolgálati helyére, elegáns civilruhában, valódi gentleman külsővel. A gépkocsiját leállítja valami parkírozóhelyen, maga pedig átveszi a szolgálatot. Az autójára nagyon gyakran szüksége van szolgálata során, ilyenkor a kocsi üzembentartási költségeit megtéríti neki az állam.
Amerikában tudvalevően nincsen bejelentési kötelezettség és így nincs lakásnyilvántartás sem. Van azonban a postának egy saját, külön nyilvántartása, amelyet időnként, a szükséghez képest, a bűnügyi rendőrség rendelkezésre bocsájt. Van azonkívül egy ügyesen rendszerezett kartoték-nyilvántartás, amelyben fényképpel és ujjlenyomattal szerepel mindenki, aki valaha is, bármi ügyben, legyen az egyszerű panasztevés vagy feljelentés is, megfordult a rendőrségen.
S mivel Amerika a szabadság hazája, ahol a polgári jogok tisztelete nem engedi meg, hogy az ilyen, a rendőrségen megforduló szabad embereket rendőri fényképész elé állítsák és festékes ujjnyomatot vegyenek róla, a fényképfelvétel és az ujjnyomatrögzítés titokban és észrevétlenül történik, úgyhogy az illető maga semmit sem tud róla.
A legtöbbször nem is sejti az „áldozat”, miért van a teremnek, ahol a rendőrtisztviselővel érintkezik, a szokottnál erősebb villanyvilágítása. Pedig a tejfehér, óriás villanyégők itt azt a célt szolgálják, hogy kényelmes pillanatfelvételeket készíthessenek egy krajcárnyi, apró kerek nyíláson át a rendőrségen megforduló egyénről, a különleges bűnügyi nyilvántartás számára.
S ugyanígy nem sejti az illető, hogy amikor a kihallgatási helyiséget elhagyja, miért kerül egy lépcsős, egészen homályos világítású, hirtelen folyosókanyarba, ahol a félhomály olyan hirtelen éri, hogy önkéntelŹnül is végig kell tapogatnia az ott elhelyezett csillogó rézkorlátot. Persze ott maradnak a rézfelületen a pontosan fényképezhető ujjlenyomatai.
Kesztyűben ugyanis amúgysem szerepelhet, mert amerikai fogalmak szerint hallatlan sértés, ha valaki hivatali helyiségben kesztyűs kézzel szerepel. Olyanféle modortalanság ez, mint nálunk a fejtetőn felejtett kalap. Ha valaki mégis a kezén felejtené a kesztyűjét, a rendőrtiszt figyelmezteti, hogy húzza le.
A G-men csoportjának erős segítségére van a nyomozómunkában az a legfrissebb amerikai törvényes rendelkezés, hogy a zálogházak naponta jelentést kötelesek tenni az aznap náluk elzálogosított tárgyakról és értékeiről s ugyanekkor leírást kell adniok az elzálogosítás körülményeiről és az elzálogosító személyéről.
Külön személyleírást készítő alkalmazottja van a zálogházaknak, akiknek pontos gyakorlatuk van a személyleírás elkészítésében és a különös és jellegzetes ismertetőjelek gyors leírásában. Ha a zálogházas nem készíti el pontosan ezt a napi jegyzéket, akkor könnyen az orgazdaság gyanujába esik, ami igen szigorúan büntetett bűncselekmény az Egyesült-Államokban.
A G-men szervezetnek európai szemmel szinte elképzelhetetlenül pazar és gazdag felkészültsége van technikai segédeszközökben. Szellemesnél szellemesebb, legkülönbözőbb gépek és szerkezetek állanak rendelkezésükre a szolgálat megkönnyítésére és eredményesebbé tételére.
Apró, szinte láthatatlan filmfelvevő fényképezőgép, kis rádióvevő és leadó, valóságos zsebgépfegyver, könnygázbomba, ami a ceruzatokban van elrejtve, kloroformszórószerkezet, amely másodpercek alatt elkábítja az áldozatot, - csak vázlatos részei annak a felkészültségnek, ami az amerikai G-men hétköznapi felszereléséhez tartozik.
De ilyen védőszerkezetekkel és szellemes gépi-berendezéssel újabban fel vannak szerelve a bankok és az olyan pénztárüzemek is, amelyeket rablótámadás fenyegethet. Az egyik legötletesebb ilyen szerkezet, amellyel különösen azokat az alkalmazottakat látják el, akik munkabérfizetés idején vagy más alkalmakkor nagyobb pénzösszeget visznek magukkal: a füstbombás, biztonsági pénzestáska.
Az egyszerű bár a szokottnál nagyobb alakú pénzestáska külsőre semmit sem árul el félelmetes titkából. Mégis, az oldalán, van egy bőrrel bevont, szinte láthatatlan gomb, amit megtámadtatás esetén szinte önkéntelenül megnyom a táskát vivő alkalmazott, annál inkább, mert a pénzestáskát úgy kell vinnie, hogy az ujja ezen a gombon nyugodjon.
A gombnyomásra erős dördülés hallatszik és sűrű, sötétszínű füst tör elő a táska belsejéből. A legtöbbször már a robbanás elegendő a banditák elriasztására, de ha nem így lenne, a füst özönlése teljes tizenkét percen át tart és külső látszatra igen ijesztő. Bár valójában teljesen ártalmatlan ez a füst.
Azesetben, ha ez a füstölés sem használ és a banditák mégiscsak megkaparintják a pénzestáskát, akkor sem veszik sok hasznát, mert a kifejlődött, nehéz füst a táska belsejében lévő bankjegyeknek teljesen megváltoztatja, a szószoros értelmében szinehagyottá koptatja a valódi bankjegyeket. Ez a színváltozás olyan erős, hogy be nem avatott ember semmiesetre sem fogadja el többé ezeket a hamisnak gondolt bankjegyeket.
De elfogadja természetesen az állami bank és becseréli rendes papírpénzre, de persze jól a szemébe néz annak, aki ilyen csúffá tett, színtelen bankjegyet mutat be és alaposan igazoltatja, hogy jogos tulajdonosa-e a bankjegyeknek és arra vonatkozóan is kikérdezi, milyen körülmények között s hogyan állott elő a színváltozás.
A robbanó pénzestáska használata óta nem fordult elő pénzfutárok elleni banditatámadás Amerikában - ami igen nagy szó a tengerentúli, példátlanul vakmerő bűnöző világ jól szervezett és kiterjedt frontján.
Old detectív
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!