Berlin, április 30.
Az egész német sajtó nagy érdeklődéssel fordul a magyar államférfiak berlini látogatása felé. A lapok első oldalán, feltűnő szedéssel méltatják a magyar hivatalos látogatás rendkívüli horderejét. Hosszú tudósításaikban részletesen beszámolnak a magyar államférfiak megérkezéséről, a Hitler vezérnél rendezett pompás fogadásról és a szombaton lefolyt politikai tárgyalásokról. Hangsúlyozzák, hogy ezek a megbeszélések igen szívélyesek voltak. Teljes megegyezésre vezettek a politikai helyzet megítélése tekintetében és a két nép közötti szilárd barátságáról tettek tanúbizonyságot.

A Völkischer Beobachter többek között a következőket írja:

Különösen örvendetes tény, hogy a külföldi államférfiak közül Hitler vezér beszéde után elsőnek a baráti Magyarország képviselői és hivatott szószólói keresik fel a Német Birodalom fővárosát. Magyarország ugyanis egyike azoknak a nemzeteknek, amelyeket az elvakult amerikai államelnök Németországtól fenyegetett államnak mondott. Minden magyar és minden német és minden félig-meddig értelmes európai tudja, hogy nem sok nép akad, amely oly jól ismerné egymást, amelyet oly régi kötelékek fűznének egybe s amelyek mind háború, mind béke idején annyira megtanulták egymást becsülni, minta német és magyar nép. Délkeleteurópában a nyugati hatalmakból való húszéves kiábrándulás után mindenütt megtanulták, hogy reálpolitikát kell folytatni. Budapesten, Belgrádban és Bukarestben tudják, hogy a Nagynémet országgal és a fasiszta birodalommal való együttműködés, geopolitikai szükségszerűség, nem pedig veszély.

A Berliner Börsenzeitung a következőket írja: Teleki gróf magyar miniszterelnök és Csáky gróf magyar külügyminiszter hivatalos látogatása megerősíti annak a két népnek együttműködését, amelyeket geopolitikai vonatkozások és a közös sors szorosan egybefűzött. Ez a látogatás bizonyítéka annak, hogy azok a népek, amelyek - mint a magyarok is - évszázadok óta szomszédként ismerték meg a németeket, egyáltalában nem érzik azt, hogy a német nagysága és hatalma veszélyt jelentene számukra.

Az Angriff ,,Mi és a magyarok” című cikkében foglalkozik a magyar államférfiak hivatalos látogatásával. Ez a látogatás - írja többek között a lap -   Középeurópa átalakításának és annak az új világértékelésnek kifejezése, amelyet Németország Hitler Adolf vezetése alatt megszerzett. Magyar államférfiak már ismételten ellátogattak Berlinbe, de Teleki gróf és Csáky gróf most olyan pillanatban jön, amikor minden hivatalos látogatásnak különös politikai jelentősége van.

A Magyarországgal szomszédos Románia és Jugoszlávia külügyminisztereinek az utóbbi napokban alkalmuk volt arra, hogy berlini tartózkodásuk során megismerjék a középeurópai kérdésekre vonatkozó német álláspontot. Ebből viszont az következik, hogy a Teleki gróffal és Csákygróffal folytatandó megbeszélések nem maradhatnak a felszínen. Magyarországnak a birodalom iránti barátsága, amely mélyen gyökerezik a világháborús fegyverbarátságban és a háború utáni közös sorsban, Németországban mindenkor viszonzásra talált. A német népben sosem élt ellenséges érzés Magyarország irányában.

Megállapítjuk, hogy Budapesten Ausztria bekebelezése kérdésében megértéssel viseltettek, ugyanakkor megállapíthajuk azt is, hogy ez magától értetődő volt.  Azokat az elszigetelt zsidó-liberális budapesti hangokat, amelyek a francia irányzat követését javasolják, sohasem vettük tragikusan. Időközben azután nyilvánvaló lett, mennyire helyes és gyümölcsöző volt Magyarország feltétlen barátsága Németország és Olaszország iránt. A tengelyhatalmakkal együtt, nem pedig velük szemben tud csak Magyarország eredményes külpolitikát folytatni. Ezért nem ok nélkül áll a magyar államférfiak berlini látogatása teljesen a tengely és a tengelyhatalmak politikai elgondolása jegyében.

A Frankfurter Zeitung többek között a következőket írja: A magyar-német politikai kapcsolatok zavartalanok, az a tény azonban, hogy ezúttal Csáky István gróf külügyminiszter is elkíséri a miniszterelnököt, arra mutat, hogy kívánatosnak látszik a személyes érintkezés felvétele annak a helyzetnek beható megtárgyalása, amely a cseh-morva protektorátus felállítása, a német-román gazdasági egyezmény megkötése, továbbá Gafencu és Cincár-Markovics berlini látogatása után kialakult. Magyarország kétséget kizáróan kimutatta, hogy döntött abban a kérdésben, hol van a helye.