Ipari szakmunkásainknak jó hírük van külföldön.
Szívesen alkalmazzák a magyar szakmunkást, a legelőkelőbb világvállalatok műhelyeiben is. Most, amikor a hadianyag termelés világszerte páratlan mértékben fokozódott, mind sűrűbben fordul külföldi gyárak figyelme a magyar ipari szakmunkások felé.

Kétségtelen, hogy a kormánynak is tudomása van az ipari szakmunkások tömeges külföldi szerződtetéséről. A mezőgazdasági munkásainknak külföldön történő csoportos alkalmaztatása szintén mind nagyobb méreteket ölt. Ezekután fel kell vetni a kérdést, érdeke-e a magyar termelésnek és a munkásságnak, hogy színe-javát kivonják a hazai iparból, mezőgazdaságból és hosszabb-rövidebb időre külföldi munkaalkalmak betöltésére használják fel őket.

Fel kell hívnunk elsősorban az iparügyi kormány figyelmét a magyar munkások iránt megnyilvánuló nagyarányú külföldi érdeklődésre. Nézetünk szerint ebben a vonatkozásban elsősorban a magyar termelés érdekeit kell biztosítani. El sem képzelhető, hogy bizonyos szakmunkások kiutaztatásával késedelmet vagy hátrányt szenvedjen a magyar hadsereg felszerelése.

De fokozott ellenőrzést kell bevezetni a munkások szempontjából is, a szerződést illetően. Nem közömbös, hogy tisztességesen megfizetik-e külföldön a magyar munkást vagy pedig kizsákmányolják munkaerejét. Senki sem akadályozhatja meg azoknak a külföldi munkavállalását, akik itthon nem boldogulnak, de a magyar kormány sem nézheti közömbösen a legértékesebb szakmunkások kiszivárgását.

Helyesnek és célszerűnek tartanánk a Magyar Állami Munkaközvetítő Hivatal kötelező beiktatását valamennyi külföldi munkásszerződtetésbe. Magyar munkás számára elsősorban magyar földön kell megélhetést biztosítani és ezért intézményesen ügyelni arra, hogy a külföldre került munkás se szakadjon el végleg Magyarországtól, hanem külföldi szerződésének lejártával idehaza kapjon munkát és kenyeret. Nagy veszedelem rejlik abban, ha a külföldre került munkás odakint proletarizálódik vagy pedig végleg kinnreked, noha idehaza is szükség lenne szaktudására, munkájára.

A külföldi munkavállalás csak a Magyar Királyi Állami Munkaközvetítő Hivatal közbejöttével történhessék.
Természetesen nem lehet megakadályozni olyan munkások kiutazását, akik itthon tartósan munkanélküliek. Ezeket a rétegeket sem szabad azonban végleg elveszítenünk, számon kell tartanunk őket és lehetővé kell tennie a kormánynak, hogy a Munkaközvetítő Hivatal hazai munkaalkalmakat nyujtson azoknak, akik éppen munkahely hiányában vállalkoznak külföldi munkára. Értesülésünk szerint mezőgazdasági vonatkozásban már jelentős lépés történt, mert a földmívelésügyi minisztérium a belügyi kormányhoz fordult a mezőgazdasági munkásság külföldi munkavállalásának pontos, közérdekű szabályozása érdekében. Ugyanezt a szabályozást létre kellene hozni az ipari munkásságot illetően is.