Véget ért az iskolai év, vasárnap a gyerekek óriási serege hazavitte a bizonyítványát, egyik helyen örömmel büszkén nézték, másutt pityergés és szigoru dorgatórium volt az eredmény, de általában minden családnál egy kérdés dominálja most a helyzetet: mi lesz a gyerekekkel, mi lesz jövőre?!  A beiratkozások hétfőn kezdődnek s ez a nap sok kínos meglepést tartogat sok család számára!

A zsidótörvény, amelyet a gazdasági élet szabályozása és a keresztény fiatalság elhelyezkedésének biztosítása érdekében hozott a kormány, most már a középiskoláknál is sulyosan érezteti hatását. Az egyetemekre és főiskolákra vonatkozóan érvényben van a numerus clasus törvény és eddig a középiskoláknál még csak gondolata sem vetődött fel annak, hogy hasonló megszigorítást kellene bevezetni. Most ez a helyzet megváltozott s három nappal ezelőtt bizalmas utasítást és irányítást adott ki a főigazgatóság utján a zsidóvallásu középiskolai tanulók felvételéről. E rendelet szerint a zsidók számára megállapított hat százalékos zártszámot érvényesítik a középiskolai felvételeknél is. Az utasítás értelmében az egyes gimnáziumokban osztályonként csak három zsidó tanulót lehet felvenni, minthogy a legutóbbi középiskolai rendelet szerint egy osztály növendékeinek száma negyvenben van meghatározva.

Ezenkivül négy budapesti gimnáziumban: a Berzsenyi, Madách, Kölcsey fiu- és a Mária Terézia állami leánygimnáziumokban külön osztályokat állítanak fel a zsidó tanulók számára.

Az első osztályba beiratkozó gyermekeket a szülök már be kellett, hogy jelentsék azokban az iskolában, ahova be akarták íratni őket. A felvételek fölött az iskolákban a tanári karból alakult bizottság dönt s e döntések alapján szombaton délután a legtöbb helyen már megtörténtek a kijelölések is. Azok a kisdiákok, akik nem kerülhetnek be az uj tiltó rendelkezés folytán az illető gimnázium első osztályába, a négy kijelölt gimnáziumban kell, hogy felvételüket kérjék s akkor csak itt, az uj ,,zsidóosztályb”-ban folytathatják tanulmányaikat. De ennél a lehetőségnél is még egy nehéz akadályt kell legyőzniük, ugyanis ezekben az osztályokban is csak negyven-negyven tanuló lehet, tehát az iskolák igazgatósága fogja kiválasztani, kit lehet felvenni az ugynevezett zsidó-osztályokba.

Értesülésünk szerint a zsidó diákok felvételénél elsősorban az eddigi jeles előmenetel, az utolsó bizonyítvány eredményét nézik s ennek alapján választják ki a legjobb negyven-negyven tanulót, akik aztán Budapesten folytathatják középiskolai tanulmányaikat. Igy is számosan fognak kimaradni és sok szülö lesz kénytelen más utat-módot keresni arra, hogy gyermekei tanulását biztosítsa.

Az uj felvétel rendel kapcsolatban felvetődött s gimnáziumokban még egy kérdés, amiről a miniszteri rendelet nem intézkedik s ezért most egyik-másik gimnázium igazgatója Pintér Jenő tankerületi főigazgatóhoz fordul ujabb intézkedés kiadásért. A probléma ugyanis az, hogy mi történjék az olyan tanulókkal, akik valamelyik keresztényegyház kötelékébe tartoznak, keresztény vallásban nevelkedtek, de a II. zsidótörvény szerint zsidóknak számítanak?

Igaz, hogy a törvény indoklása szerint is csak a gazdasági életben való elhelyezkedésre vonatkozik és nem akarja az emberek jogait más vonatkozásokban csorbítani. Ha a középiskolai tanulóknál is a zsidótörvény rendelkezéseit akarják érvényre juttatni, sokszor előfordulhatna az az eset, hogy a zsidó osztályok tanulói közül többen járnak majd  katolikus, vagy protensáns hittanóra, mint ahányszor zsidó hittant tanulnak….

Értesüléseink szerint az uj felvételi rend csak a budapesti állami és községi gimnáziumokra vonatkozik, nem érinti azonban például a polgári iskolákat, ahova továbbra is az igazgatók által megállapított számban lehet felvenni zsidó tanulót.

Hóman kultuszmininiszter különben értesítette az izraelita felekezet által fenntartott iskolákat, hagyott nem kíván semmiféle megszorítást vagy korlátozást alkalmazni, tehát ezekben az iskolákban, ha anyagi erejük megengedi, több tanuló osztályt állíthatnak fel.

Az állami gimnáziumoknak megküldött rendelkezést közölték a katolikus és protestáns egyházi főhatóságokkal, akik most döntenek majd arról, hogy iskoláikban milyen mértékben kívánják a rendelet érvényesíteni.