London, julius 3.
Az angol sajtó vasárnap igyekszik a közvéleménynek megmagyarázni, hogy mi volt az alapja azoknak a hireszteléseknek, amelyek szerint Danzingban a hét végére államcsinyt terveztek volna. A lapok azt állítják, hogy a danzigi nemzeti szocialisták belülről akarták a Németországhoz való csattlakozást végrehajtani. A lapok hangoztatják, hogy a danzingi nemzeti szocialistáknak ez az állitólag tervbevett lépése a népszövetségi alkotmány megsértését jelentette volna és Lengyelország ezt a lépést támadásnak tekintette volna.

A Sunday Times szerint az angol és a francia garanciák ebben az esetben automatikusan életbe lépte volna. A lap azt is tudni véli, hogy az angol kormány a lengyel kormánynak ezirányban ujabb biztositékot adott s ezzel megismételte  hetekkel ezelőtt Varsóban tett igéretét, amelyet a lengyel kormány még nem tekintett elég világosnak. A Sunday Times szerint a francia kormány csatlakozott az angol kormány legujabb lépéséhez.

A lapok egyébként vasárnap varsói jelentéseket közölnek, amelyek szerint a lengyel kormány a legközelebbi két napon belül jegyzéket intéz danzigi szenátushoz és felvilágosításokat kér a szabadcsapatok megalakítása és bizonyos katonai intézkedések tekintetében.

Danzigi államcsiny esetén önmüködően életbe lép a francia angol garancia
Páris, julius 2.
A denziggal kapcsolatos izgalom vasárnap sem ült el, annak ellenére, hogy most már kétségtelenné vált, mennyire alaptalanok voltak a küszöbön álló danzigi államcsínyről szóló híresztelések. Az izgalom azonban tovább tart, mert a lapok behatóan írnak a hét végén a is lázas ütemben folytatott diplomáciai tárgyalásokról és a francia hadügyminisztériumban folyó megbeszélésekről, valamint Gamelin vezérkari főnök váratlan hazaérkezéséről és az általa folytatott eszmecserékről.

Nem járultak hozzá az izgalom lecsillapodásához azok a fényképek sem, amelyeket vasárnap a francia lapok első oldalukon közöltek. Mint az elmult európai válságok alkalmával, ugy most is teli vannak a lapok katonai képekkel. Ezuttal a lengyel hadsereg felkészültségét mutatják be a képek Csaknem valamennyi lap közül többek között egy fényképet, amely két lengyel repülőgépről készült. A két gép a levegőben van és nagy szalag köti össze a két gépet egymással. A szalagon a következő felírás olvasható:,,Danzig lengyel volt, lengyel ma is  és az is marad.”

A francia lapok hangja általában fenyegető. A fenyegetés Németország címére szól. Így például a félhivatalos Peti Parisien vastag betűs felírása így hangzik: ,,Danzigi erőszakos államcsíny esetén a francia-angol garanciák önműködően életbe lépnek. Nem állhat fenn kétség Franciaország és Anglia szilárd eltökéltsége tekintetében, hogy Lengyelország irányában vállalt kötelezettségeket teljesitik."

A Matin azonban mégis kétkedő és gyunyos szavakkal ír vasárnap reggel azokról a forró baráti fogadkozásról amelykeet az utóbbi napokban Franciaország irányában hangoztattak. Igy például rámutat a lap egy nagy lenygyel lap magatartására. Ez a lap még néhány hónappal ezelőtt szenvedélyes szavakkal dicsőitette Olaszországot és közölte Mussolini üzenetét. Ma pedig a francia- lengyel barátságot magasztalja. A cikkiró ugy véli, hogy most már elmult a szavak ideje és csak a tettek számitanak.

Bonnet tájékosztatta német naygkövetet a frnacia kormánynak a danzingi kérdésben elfoglalt álláspontjáról
Az Agence Radio Bonnet külügymininiszter különbözö hétvégi tanácskozásairól ír, igy Welczek gróf német nagykövettel, Loudon holland követtel, Sir Eric Phipps angol nagykövettel és Corbin londoni francia nagykövettel folytaott eszmecseréjéről. A legérdekesebb mindenesetre Bonnet és Welczek gróf találkozása volt, amelyről az Agence Radio azt írja, hogy a francia külügyminiszter tájékosztatta a német nagykövetet a francia kormány várható magatartásáról egy esetleg danzingi változással kapcsolatban.

Loudon holland követ, beavataott körök értesülése szerint, bizonyos európai kisállamok szószólója volt a francia külügxminiszternél. Ezek az államok aggódnak amiatt, mert látják, hogy Anglia és Franciaország a baltai államok ellenzése dacára teljesitette a szovjetkormány követelését a balti államok szavatolásásra vonatkozóan.
Loudon követ kormánya megbizásából és állitólag más európai államok nevében is kijelentette a francia külügyminiszter előtt, hogy már eleve tiltakozik nem kért határszavatolás ellen.

A párizsi angol nagykövettel és a londoni francia nagykövettel a külügyminiszter valószinüleg a moszkvai tárgyalásokról folytatott megbeszélést. Párisba érkezett jelentések szerint Molotov külügyi népbiztos igen behatóan tanácskozott szombaton az angol és francia megbizottakkal, s kilátásba helyezte a Kreml válaszát a szombaton délelött árnyujtott uj angol francia javaslatokra.

Papen moszkvai küldetése
A párisi lapok vasárnap már maguk is cáfolják azokat az előző napon elterjedt híreket, hogy Hitler Adolf vezér és kancellár julius második felében Danzigba utazik. Ezzel szemben ujabb hiresztelés olvasható a párisi lapokban és pedig a francia félhivatalos hirszolgálati ügynökségnek az a jelentése, hogy a birodalmi kormány Papen jelenlegi ankarai nagykövetet állítólag Moszkvába akarja küldeni rendkívüli megbizatással. A lapok nem győzik hangoztatni, hogy az angol-francia együttműködés még sohasem volt annyira, mint ezekben a napokban. A hétvégén London és Páris külügyi hivatalai állandó telefoni összeköttetésben állottak egymással.

Hess Rudolf a nyugati betonerődök bevehetetlenségéről
Kaiserslautern, julius 9.
Hess Rudolf birodalmi miniszter, Hitler vezér helyettese, ,,A nyugati sáncok körzet gyülésén” beszédet mondott, amelyben egyebek között kifejtette, hogy Németország ma már nem játékladája többé idegen hatalmaknak és idegen önkénynek, hanem szabad ura szabad elhatározásainak. Az az egyetlen reménye Németország ellenségeinek, hogy éket verjenek a német nép és veztői közé.

Beszéde további során Hess hangzotta, hogy Németország és Olaszország bekerítésének  eredménytelenek kell lennie, mert a tengely erősebb, mint a többiek görcsösen összeenyvezett bekerítő egyezségei.

Beszéde végén a vezér helyettese a nyugati sáncokról szólt, aki saját szemével látta ezeket a betontömböket, tankcsapdákat és árkokat, az tudja, hogy itt egy sem jöhet keresztül. Minthogy tudják, mit jelentenek a nyugati sáncok és mert minden katonának meggyőződése, hogy a betonpáncélok megrohanása annyit jelent, mint a halál torkába rohanni, igyekeznek a népeket hazugságokkal megtéveszteni ennek az erődműnek ereje felől.

Németország mindamellett nem látja okát, hogy miért kellene egy népnek katonáit belehajszolni egy ilyen öngyilkosságba, és hogy miért kellene egy népnek legjobb fiait e határerőkben feláldozni. Ez a kísérlet elképzelhetetlen katasztrófát jelentene a támadó számára. Ha mégis megtennék azt, amire a nemzetközi uszítók igyekeznek őket rábízni, Németország nyugodtan néz a jövőbe és bevárja azt.