Ugod, julius 9.
Antal István igazságügyi államtitkár, a pápai kerület képviselője, vasárnap résztvett és felszólalt a katolikus agrárifjusági mozgalom ugodi ünnepségén. Beszéde elején hivatkozott a miniszterelnök szegedi kijelentésére, amely szerint meg kell változtatni a mezőgazdasági termelés eddigi rendjét és az értékesítés szempontjából a gabonánál piacképesebb termények előállítására kell nagyobb súlyt helyezni. Azt hiszem -   folytatta Antal István -, hogy a változtatásra szükség van nemcsupán a mezőgazdasági termelés, de általában az egész közgazdasági, sőt ezen túlmenően az egész társadalmi élet tekintetében, különösen a lelkiség szempontjából. A jogegyenlőség gondolatát uralkodóvá kell tenni gazdasági és szociális jogok egész területén.

A mai magyar állam nem elégedhetik meg azzal, hogy az alkotmányos jogok egyelőségét biztosítja a nemzetalkotó magyar faj számára, de a munkához, a kenyérhez, az otthonhoz, a megélhetéshez és a boldoguláshoz való egyenlő joggal is fel kell ruháznia a föld gyermekeit. Erőteljesen küzdeni kell az ujabban ismét elharapódzó cím- és rangkórság ellen, mert ez csak arra alkalmas, hogy mesterséges választófalakat emeljen magyar és a magyar közé.

Meg kell teremtenünk az érvényesülés egyenlő feltételeit minden dolgozó magyar ember számára és kulturális, gazdasági és közéleti intézményeinket olyanként kell átalakítanunk, hogy az előítéletek, a születés a társadalmi helyzet és az anyagi eszközök ne legyenek sem mesterséges előnyök értéktelen se mesterséges hátrányok az értékes embereke érvényesülésének utjában.

Beszélt ezután a liberális korszak szabadversenyéről, amely szerinte könyörtelenül megsemmisitette azokat a népi erőket és faji értékeket, amelyek a liberális gazdasági és társadalmi rendbe nem tudtak beleilleszkedni.

Így állt elő Magyarországon - folytatta - a háború előtt évtizedekben az a szomoru helyzet, hogy a nemzetnek a liberális, gazdasági és társadalmi politika lélekzetfojtó iramában elgyengült vezető társadalmi rétegei, főként pedig középosztálya nem az egyetlen természetes ősi forrásból a magyar parasztságnak kimerithetetlen tiszta faji erőiből, de Galicia hazánkban előretört idegen tenyészetéből nyerte az utánpótlást. A zsidótörvény lezárta a sorompót e természetellenes és nemzetgyengítő folyamat előtt, de ez a törvény rendeltetésénél fogva csupán a negatív rendszabály szerepét viheti, most azonban már pozitiv természetű intézkedésekre van szükség, amelyek meggyorsitják a szintiszta, fajmagyar nép erők feltörekvését a magyar államélet, szellemi, gazdasági élet és a politika vezető rétegeiben.

Szerves és átfogó, főként pedig állandó és folyamatos törvényhozási és kormányzati tevékenységre van szükség ennek érdekében. Ezeknek a belső társadalmi és lelki reformoknak ma fokozott jelentősége van, mert Ma ezek egyet jelentenek a magyar függetlensége fentartásával, a magyar jövő biztositásával.

A mai világhelyzet általában nem kedvező a kis népek számára, amelyeket az a veszély fenyeget, hogy a nagy népi kolosszusok összecsapásában még akkor is alája kerülnek a harci szekér kerekeinek, ha egyébként őrizkednek attól, hogy a nagy nemzetek viaskodásába beleavatkozzanak. A magyar függetlenségnek a jövőben az lesz a legnagyobb biztosítéka, ha idebent az ország határain belül olyan egészséges gazdasági viszonyokat és olyan igazságos szociális helyzetet teremtünk, amely mellett
a legelesettebb magyar ember számára is ezerszer érdemesebb a kis haza földjén küzdeni, mint az egyik tengertől a másik tengerig nyúló hatalmas birodalmak életformái után vágyakozni.

A nagy tapssal fogadott beszéd után még több felszólalás hangzott el, majd az ünnepség az ugodi és környéki agrárifjuság fogadalomtételével ért véget.