Hetven esztendővel ezelőtt Lockyer angol tudós, finom színképelemző készüléke segítségével titokzatos újfajta gázt fedezett fel a lángoló Napgolyóban. Nagymeglepetés támadt a tudományos világban, mert a gázt addig nem ismerték a Földön.

Találgatni kezdtek, ml lehet, milyenek lehetnek a tulajdonságai és - mire lehetne használni, ha a Földön is megvolna. De a találgatással nem sokra mentek, mert az új gáz ott lebegett és fénylett százötvenmillió kilométer elérhetetlen távolságában egy egymillió háromszázkilencvenezer kilométer átmérőjű izzó gázgömb felületén. Mi egyebet tehettek volna a tudósok, mint hogy legalább - nevet adtak neki? A Nap görög neve (Helios) után elnevezték héliumnak.

Dehogy hitték volna, hogy hetven esztendő múlva a Nap rejtelmes gáza körül diplomáciai viharok fognak kavarogni, hogy emberek utazni fognak olyan járóműveiken, melyet ez a gáz emel a magasba; hogy búvárok a víz alatt héliummal kevert oxigént fognak beszívni, levegő helyett, nehogy a gyors felemelkedés közepette elpusztuljanak s végül, hogy ez a gáz még betegek szenvedését fogja enyhíteni.

Mert a héliumnak - melyet időközben Földön is megtaláltak - ma már ilyen sokoldalú a szerepe. Az ujságok tudósításaiból ismeretes, milyen küzdelmet folytat Németország, hogy az Egyesült-Államoktól, a világ héliumban leggazdagabb országától héliumot kapjon léghajóinak töltésére.

Eleinte úgy volt, kap is az értékes gázból, de aztán Amerika megtagadta a szállítást, azon a címen, hogy a hélium hadianyag. Majd később, a híradások szerint hajlandónak mutatkozott bizonyos héliummennyiség átengedésére, feltéve, ha a németek nem használják hadicélokra. Utóbb azonban mégse lett semmi az üzletből; Amerika nem hajlandó külföldre engedni egy molekulányi héliumot sem.

Most azután mégis csak adott az amerikai kormány - nem Németországnak, hanem egy belföldi, ohiói vállalatnak, mégpedig egyszerre 700 köbmétert, azaz 700.000 litert. Azt gondolhatnók, ebben alapjában véve semmi különös nincsen, hiszen ez a héliummennyiség Amerikában marad, igen ám, de az amerikai kormány eddig még saját országában sem engedett át olyan nagymennyiségű héliumot magánvállalatnak, mert hadianyaggal csak a hadsereg és a haditengerészet rendelkezhetik.

Hogy ezúttal mégis kivételt tett, annak felettébb nyomós oka van. Az ok - az itt látható kép. A fiatal leány, akinek arcát a vastag csövekkel összekötött álarc borítja, súlyos légzési nehézségekben szenved. Csak azalatt könnyebbül némileg, amíg a csöveken, a tartályokból oxigénnel kevert héliumgáz áramlik tüdejébe.

A megzavart vagy akadályozott lélegzés és levegőcsere szörnyű testi gyötrelmet okoz; ezért a tudósok újabb időben mindent elkövetnek, hogy elébevágjanak az ilyen gyötrelmeknek vagy legalább is enyhítsék; akár foglalkozásbeli ártalomból, akár valamilyen betegségből erednek.

Ezért adagolnak újabb időben a nagy mélységbe ereszkedő búvárnak is hélium-oxigénkeveréket levegő helyett, mert a levegő nitrogénje a víz alatti mélység nagy nyomásán oldódik a vérben s mikor a búvár sebesen a felszínre száll, olyan gyorsan távozik belőle, hogy habosra veri; ez azután súlyos beteggé teheti, sőt meg is ölheti a búvárt. A nitrogént helyettesítő hélium itt valóságos életmentő szerepet játszik, mert kiküszöböli ezt a súlyos veszedelmet.

Hasonlókép, a legújabb hírek szerint, amerikai kutatók azt találták, hogy különböző légzési nehézségekben szenvedő betegeknél is jó hatást tesz, ha a roham idején oxigénnel kevert héliumot adagolnak nekik. A szervezet így kevésbé szenved a roham alatt, ami elősegíti a gyógyulást.

Egy ohiói vegyészeti vállalat kémikusa, O. J. Smith, készüléket szerkesztett, mely ilyen betegek számára hélium-oxigén keveréket adagol. Az orvostudomány haladásáról és beteggyógyításról lévén szó, az amerikai kormány készséggel engedett át nagyobb héliummennyiséget, hogy kipróbálhassák az új módszert. Csak kívánni lehet, hogy a Nap-gáz ezen a téren s beváltsa a hozzáfűző reményeket!