Zürich

Csak rendkívül ritkán fordul elő, hogy a fogságban tartott skorpió szaporodik. Állatkertekben tehát nem igen van az embernek alkalma arra, hogy megfigyelje: hogyan viselkedik az anya-skorpió kicsinyeivel. A zürichi állatkertben azonban az állatkert vezetőségének nagy örömére szorgalmasan költik ki a skorpiómamák tojásaikból kicsinyeiket.

Nagyon érdekes látvány megfigyelni ezeket az apró skorpiókat. Alighogy kibujnak a tojásból, azonnal felmásznak, anyjuk hátára és a meglehetősen nagyszámú skorpiócsemeték ott is maradnak az anyaállat hátán mindaddig, amíg csak teljesen kifejlődnek. Ekkor aztán önállósítják magukat és saját maguk gondoskodnak megélhetésükről.

Amelyik lusta hajlamú és halogatja az anyja hátáról való leszállást, azt az erélyes skorpió-mama végül is lerázza a hátáról. Amíg anyjuk hátán élnek, kényelmes és zavartalan az ifjú skorpiók élete, mindenük megvan, amit csak szemük-szájuk megkíván, gond nélkül tölthetik életük első napjait.

Csak egyre kell vigyázniuk: arra, hogy le ne essenek anyjuk hátáról. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor búcsút mondhat a skorpió-bébi az árnyék világnak, mert anyja nem várja meg, amíg megint felmászik a hátára, hanem irgalmatlanul felfalja ügyetlen magzatát.