Egy tudós nemrégiben kiszámította, hogy egy átlagos testsúlyú ember testében hány kiló szén,. hidrogén meg nitrogén, hány gramm foszfor, vas, kálium meg más elem van és ezeknek a nyersanyagoknak értéke össze vissza nem több néhány pengőnél. Az ember, mint nyersanyagforrás, mint puszta fizikai alkotás, ezek szerint, nem sokat ér. Lehangoló megállapítás, dehát mit tegyünk, ha ezen nem lehet változtatni...

Hanem azért mégse veszítsük el önérzetünket. Mert kifelejtettünk a számításból valami csekélységet. Az emberi agyvelőt. Ez az agyvelő, a többi között, házakat és városokat emel, gyönyörű költői és képzőművészeti alkotásokat teremt és hidakat épít, meg repülőgépeket és legyőzi a halált és megalkotta a földgolyó halott szikladarabján a gondolkodás, a civilizáció, a művészet csodáját. Holott nyersanyagban talán még egy pengőnél is kevesebb az értéke...

És ebből az agyvelőből pattant ki - számtalan miriád mit nagyszerű csoda mellett - egy emberi lény, melynek teste nem kevesebb, mint hatvanezer pengőt ér. Igaz, hogy ez a „lény” nem eleven húsból-vérből való ember, mint az, aki alkotta. Hanem gép. Egyébként azonban első pillantásra éppenséggel nem szembetűnő a különbség. Tekintsünk csak ezekre a képekre!

Az elsőn egy úriember itallal kínál egy másik úriembert, aki éppen tölt magának a pohárból. A másikon meg hellyel kínálja és a vendég - kissé félszeg mozdulatokkal ugyan - helyet foglal az alája tolt széken. Ez „Rupert”, a legújabb robotember. Feltalálója és szerkesztője Creuziger Albert német mérnök.

Mikor a feltaláló legutóbb Londonba hozta és a Savoy-szállóban, díszes estély keretében bemutatta, a hatalmas vendégsereg ugyancsak álmélkodott. Pedig Angliában éppenséggel nem ismeretlenek az effajta technikai ügyeskedések. Évekkel ezelőtt Richards és Reffel angol mérnökök is meglepték ilyesmivel egy angol kiállítás közönségét; egy másik angol gépembercsoda pedig „Mr Alpha” volt, aki még a lőfegyverrel is tudott bánni, énekelt, szónokolt és más fantasztikus dolgokat művelt.

Úgy mondják azonban, hogy ez a legújabb robot minden elődjén túltesz természetes, könnyed mozgásban, élethű viselkedésben. Sőt magatartása némelykor megdöbbentő pontossággal utánozza az eleven emberét. Ha valaki eléje lép, udvariasan üdvözli: „Good morning, sir! How are you?” (Jónapot uram, hogy van?) s aztán beszélgetésbe kezd látogatójával. Járni is tud. szereti a cigarettát, sőt még a gépkocsi kormánykereke mellett is otthonosan érzi magát.

A bemutató közönsége egyik ámulatból a másikba esett. Persze sokan akadtak, akik mindenáron közelebbről is meg akartak ismerkedni „Rupert” szerkezetével, hogy megértsék a sok csoda nyitját. De Creuziger mérnök mindenkit visszautasított. Kijelentette, hogy senkit sem engedhet az értékes gépember közelébe, mert ha elromlik, öt mérhetetlen veszteség éri.

Öt-tíz esztendőbe is beletelik, míg hasonlót tudna összeállítani s a munka 60-80.000 pengős költséggel járna. Amikor pedig néhány túlkíváncsi néző ennek ellenére is ragaszkodott a közelebbi vizsgálathoz, a feltaláló kijelentette: „Rendben van. De kérek írásbeli kötelezvényt arról, hogy aki elrontja, köteles a gépember teljes értékét a helyszínen megtéríteni.” Erre aztán hirtelen lelohadt a kiváncsiskodás tüze. Hatvanezer pengő egy robotemberért Angliában se csekélység.

Kárpótlásul aztán a feltaláló nagyjából megmagyarázta a vendégeknek az érdekes szerkezet kulisszatitkait. Hatóereje persze villamosság. A mozdulatokat az emberalakú bábu belsejébe rejtett villanymótorok hajtják végre, beszélőképességét pedig hangosfilmkészüléktől nyeri, felelni természetesen csak olyan kérdésekre tud, melyekre a válasz már előre rajta van a hangosfilmen. A jártás-kelés, a cigarettázás, meg a többi fortély is mind ötletes villamos szerkezetek pillanatnyi pontossággal összehangolt játékán alapszik.

„Rupert” tölt magának a pohárból. Első pillanatra nem nagyon látszik, hogy a képen lévő két úriember közül az egyik - gép. Pedig így van. A poharat töltő fiatalember voltaképpen villanymótoros gép-bábu, mellette pedig feltalálója, Creuziger mérnők, aki legutóbb Londonban nagy sikerrel mutatta be robotemberét.