Az iparügyi minisztérium új szociális intézménye, az Országos Ipari és Bányászati Családpénztár meglepően rövid idő alatt a szervezésnek olyan stádiumába jutott, hogy teljesen normális keretek között megkezdhette működését. Szerencsés választás volt, hogy Kunder Antal miniszter a kérdés előkészítését, a szakmai családpénztárak ügyintézésének a kidolgozását s magát a gyors tempóban történt megszervezést Fluck András miniszteri tanácsosra, a közigazgatási szervezési kérdések kitűnő szakértőjére bízta.

A jelek szerint a felállított szakmai családpénztárak megfelelnek a várakozásnak és szociális hivatásukat kellő pontossággal és körültekintéssel látják el. A kijelölt vezetők személyét az érdekelt ipari világ részéről szimpátiával fogadták. Józsa Géza miniszteri osztálytanácsos és helyettese, Jakab József miniszteri főmérnök, az ipari minisztérium kitűnő felkészültségű szakemberei közé tartoznak, a feladatkör alapos ismerői és vezetésük alatt a pénztárak kétségkívül megtalálják a leggyakorlatibb, legkevesebb bürokráciával járó működési lehetőséget.

A jó „startot” mi sem bizonyítja jobban, minthogy a bejelentések tízezrei futottak be és kerültek feldolgozásra az egyes szakmai feldolgozásoknál. A mai napig közel ötmillió pengőt fizettek be a munkaadók a különböző szakmai családpénztárak postatakarékpénztári csekkszámláira.


Negyedévenként előre kell fizetni

Az iparügyi kormány mindenre kiterjedő, részletes munkaprogramot dolgozott ki, mind a szakmai családpénztárak tevékenységére vonatkozólag, mind pedig az érdekelt munkaadók és munkavállalók tájékoztatására. Minden egyes munkaadó törzsszámot kap. A szakmai pénztár fizetési meghagyás útján értesíti a munkaadót, hogy mennyi járulékot és fenntartási hozzájárulást kell befizetnie.

A befizetések a postatakarékpénztár útján történnek.
Ebben a vonatkozásban is sikerült biztosítani az egyszerű ügyintézést. Negyedévenként előre kell befizetni a járulékot, máskép késedelmi kamatot rónak ki a munkaadóra. A munkavállalók igényjogosultságának megállapítása szigorú rendben történik. Kiesési kartotékot is felfektetnek.

Nehézkes nyilvántartási könyvek helyett a legkézenfekvőbb módon ellenőrizhetik, mikor éri el a munkavállaló gyermeke a tizennegyedik életévét, amikor a pótlék megszűnik. Az azonossági kartoték révén pedig automatikusan felfedezik, ha esetleg ugyanazon gyermek után több helyen vennének fel nevelési pótlékot.


Mindenkinek tízszámjegyes azonossági száma lesz

A kérdés e része magát a nagyközönséget is érdekli, 1938 január 10-től kezdve ugyanis az állami születési anyakönyvekben, a kivonatokon fel kell tüntetni a gyermek azonossági számát. Tíz számjegyből áll ez az azonossági szám. Az első négy számjegy az anyakönyvi kerület sorszáma. A következő két számjegy a gyermek születésének bejegyzését tartalmazó anyakönyvi évfolyam két utolsó számjegye. Az utolsó négy számjegy a születési anyakönyvi bejegyzés folyószáma.

Lássunk egy példát.
Ha 346 sorszámú anyakönyvi kerületben 1938. évi születésű gyermeket jegyeznek be, még pedig az anyakönyv 112-es sorszáma alatt, akkor a gyermek azonossági száma a címfelirat alatt ez lesz: 0346.38.0112. Ilyen azonossági számot kap mindenki és ennek a révén szakmai pénztáraknál sem történhetik hiba vagy visszaélés.