AGGKORI ELMEGYENGESÉGRE HIVATKOZIK
És 200.000 pengős valutabűnügyben az eljárás megszüntetését kéri Eitner Sándor nyilas nagybirtokos
Zalaegerszeg, január 8.
Az utóbbi idők egyik legérdekesebb valutabűnügyében, amely innen, Zalamegyéből pattant ki – meglepő fordulat történt most. A valutabűnügy egyik főszereplője, Eitner Sándor salomvári nagybirtokos, zalaegerszegi bankigazgató, a zalai nyilasok egyik leglelkesebb híve.
Fiával együtt élénk részt vett már esztendőkkel ezelőtt a nyilasmozgalmakban, ott lelkesedett a nyilasgyűléseken, amelyeken a szónokok éles kirohanását intézték – a szidó valutasíberek ellen.
Érthető volt ezekután a meglepetés egész Zalamegyében, mikor kiderült, hogy
Eitner Sándor sulyos valutabűnügybe keveredett.
Ennek a valutaügynek a szálai Zürichig vezetnek el. Annakidején egy zürichi cég arról tájékozódott Budapesten: hogyan tudná felszabadítani azt a többszázezer pengőt, amely egyéb külföldi követeléssel együtt zárolt pengőszámlán fekszik a Magyar Nemzeti Bankban. A valutarendelet értelmében ugyanis a Nemzeti Banknál zárolták a külföldi követeléseket. Dr. Polzer Ernő, a zürichi cég ügyvédje érdeklődött ebben az ügyben. Az ügyvéd érintkezést talált Krámer Gyula bankigazgatóval, aki azután bemutatta őt Schamschula Györgynek, Eitner Sánor salomvári nagybirtokán lévő téglagyár igazgatójának. Schamschulán keresztül maga Eitner Sándor is érintkezésbe lépett a zürichi cég ügyvédjével és Krámer bankigazgatóval.
Hosszabb időn keresztül folyta köztük a tárgyalások s ezeknek az lett az eredménye, hogy a zürichi cég zárolt pengőszámlán vezetett követelésből 180.000 pengőt sikerült felszabadítani.
Amikor ez megtörtént, megindult a bűnügyi eljárás a budapesti valutaügyészségen.
A 180.000 pengő felszabadítása ugyanis ugy történt, hogy a zürichi cég színlegesen ekkora összegű kölcsönt folyosított Eitner Sándor birtokára. A kölcsön engedélyezését keresztülvitték a Nemzeti Banknál és a 180.000 pengőt bekebelezték Eitner birtokára, de nem sokkal a bekebelezés után már törölték is a 180.000 pengős tartozást.
Erről azonban már a Nemzeti Bank semmiféle értesítést nem kapott.
A felszabadított 180.000 pengőből a zürichi cég 120.000 pengőt kapott, míg 60.000 pengő a felszabadítás honoráriuma volt. Mivel ez a színleges kölcsöntranzakció, amely 180.000 pengő felszabadításának céljait szolgálta, a valutarendeletbe ütközik,
fizetési eszközökkel elkövetett büntett gyanuja miatt eljárás indult Eitner Sándor, Schamschula György, Krámer Gyula és dr. Polzer Ernő ellen.
Az ügyészség már befejezte a vizsgálatot, amikor Eitner Sándor pertörlést kért a valutabűnügyben, ezt azonban elutasították. Most ezután Eitner Sándor orvosi bizonyítékokat nyujtott be, amelyeknek alapján azt kérte, hogy aggkori elmegyengeség címén vele szemben az eljárást szüntessék meg.
A vádhatóság viszont arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közel kétszázezer pengős valutabűnügyben Eitner Sándor szerepe nem mutat aggkori elmegyengeségre.
Eitner hatvanegynéhány esztendős volt, amikor szerepet vállalt ebben az ügyben. Mindez
nem teszi megokolttá, hogy aggkori elmegyengeség címén az eljárást megszüntessék ellen.
Az illetékes hatóságok rövidesen döntenek Eitner Sándor kérelme ügyében. A döntést érthető érdeklődéssel várják egész Zalában, ahol mindenütt jól ismerik a kétezerholdas salomvári birtok tulajdonosát.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!