Budapest, február 17.

Gróf Teleki Pál a forradalmak után mutatkozott be mint politikus. Először a szegedi kormány külügyminisztere volt, majd a szegedi belvárosi kerület képviselőjeként keresztény nemzeti programmal lett a nemzetgyűlés tagja. 1920-ban ismét külügyminiszter és a Simonyi-Semadam-kormány kormány bukása után került először a kormányelnöki székbe. Tizenkilenc évvel ezelőtt Teleki a mostanihoz hasonló rövid idő alatt megoldotta a válságot.

A tudósból lett politikus első miniszterelnoksége előtt olyan kormányelnököt kivántak a nemzetgyűlés tagjai és a pártok vezérei, aki – Gömbös Gyula szavai szerint – „olyan keresztény nemzeti irányt képvisel, amelyben mindenki jól érzi magát”. A külpolitika terén pedig az volt a vélemény, hogy „olyan határozott irányu külpolitikát kell üzni, mely biztosítja Magyarország vezetőszerepét Kelet-Európában a teljes önállóság alapján”. Szinigazság, követendő mottó ez ma is. Gróf Teleki Pál, mint politikus első miniszterelnöksége idején leszögözte elveit, irányvonalait:
- A kormánynak első feladata lesz – mondotta gróf Teleki miniszterelnök első kabinetalakítása alapján -, hogy  minden irányban rendet teremtsen az országban.

A nemzetgyűlésen történ bemutatkozása alkalmával a Házban és beszámolóin mondott beszédeiben nyilatkozott azokról a sorsdöntő kérésekről, amelyek ma is időszerűek és szóbakerülnek szerdán, amikor harmadszor mutatkozik be mint kormányelnök a parlamentben. Ime gróf Teleki Pál első miniszterelnöksége idején hangoztatott véleményei a ma is aktuális problémákról.

A jogrendről…
- A legelső, amire szükségünk van, hogy erőteljesen kormányozzunk, erősen vegyük kézbe a kormányzatot, a jogrend helyreállítását és teljes biztosítását. Akarni fogunk és merni is fogunk…

A külpolitikáról…
- … Minden jó külpolitika alapja legfőkép a jó belpolitika. Külpolitikánkban számolni kell a reális tényekkel és nem szabad kockázatos ideák után szaladnunk.

A keresztény irányzatról…
- Az a kérdéskomplexum, amelynek tekintetében erős biztosítékokat kívánunk nyujtani a keresztény társadalom érdekeinek intézményes megvédésére vonatkozik, elsősorban a gazdasági és üzleti életfelfogás tisztultabb eszméinek megfelelően a visszaélések megszüntetésével, a büntető-, a kereskedelmi és hiteltörvény revíziójával…

A zsidókérdésről…
- A zsidóknak meg kell érteniök, hogy természetes jelenséggel állunk szemben… Mindazonáltal nem szabad gyűlölettel élni, mert vannak a magyar zsidók elég nagy számban, akik hazafiasan gondolkoznak. Nem szabad általánosítani…

A földbirtokreformról…
- Ezt a kérdést a leggyorsabban szándékozunk megoldani, olyan megoldást akarunk, hogy a reformnak intézése a változó kormányoktól, a pártpolitikától független legyen, hogy olyan kezekbe fektettessék le, amely nem változik.

A legfontosabb kérdés: Magyarország szerepe a világban!
Teleki Pál, a professzor gazdaságföldrajzot adtaott elő  a Műegyetem közgazdasági szakán.  A vizsgákon tömör és értelmes válaszokat követelt, a lehető legalaposabb részletekkel. Telekinél nem az a fontos, hogy az ember az anyagot „betéve tudja”, hanem az, hogy meglássa azokat a nagy összefüggéseket, amelyet a gazdaságföldrajz hoz felszinre, ismerje az egyes országok gazdasági viszonyait,de a politikáját is, tudja, hogy mi Magyarország szerepe Középeurópában, Európában és a világban és ha olyan kérdést kap, amely nincs benn a könyvben, talpraesetten és értelmesen tudjon rá felelni. Azt mondják, hogy Teleki Pál tulajdonképpen minden szigorlatánál a diák általános műveltségét és emberi értékét osztályozta. Aki előbb jelest kapott, az biztos lehetett, hogy az életben sem bukik le.

Teleki, aki gyülöli a protekciót!
Szívesen támogatja volt diákjait, ha megérdemlik. Teleki Pálnál a protekcióellenesség nem szólam, hanem következetesen keresztülvitt elv, és csak akkor vette elő, amikor a protekciótlanok már megkapták az ösztöndíjat.