A feltalálók és felfedezők körében nem ritka az a jelenség, hogy egyszerre, egymástól teljesen függetlenül talál fel két ember két azonos dolgot. Ez a szabály ráillett az angol Heaviside-re és az amerikai A. E. Kennelly-re is. Csak kevesen tudják, hogy a rádióhullámok terjedésében döntő fontosságú szerepet betöltő felső ionizált réteg létezését egyszerre, egymástól függetlenül fedezte fel a két tudós.

Nagyfontosságú elméletüket mind a ketten 1902-ben hozták nyilvánosságra és ezeket a légrétegeket a mai napig is Kennelly - Heaviside-rétegnek nevezik tudományos körökben. Európában népszerűen csak Heaviside-réteget ismernek, bár ez a kifejezés nem helyes. Kennelly az amerikai tudományos körökben nagy népszerűségnek örvendő és megbecsült tudós nemrégiben halt meg.

Kennelly 1861-ben született Indiában, épúgy, mint Rudyard Kipling, akit népszerűen csak „a brit világbirodalom költője”-ként emlegettek. Kennellynek azonban szűknek bizonyult India és már 26 éves korában Amerikába vándorolt és a véletlen Edison mellé sodorta. A feltaláló-fejedelem mellett hét éven át szorgalmasan dolgozik India fia.

1902-ben a Harvard egyetem, az észak-amerikai Egyesült-Államok első főiskolájában az elektrotechnikai tanszéken elfoglalja tanári állását. Itt működik 1930-ig. Zsenialitását az egész amerikai tudományos élet elismerte, ennek tudható be, hogy 1924-tól kezdve más egyetemen is tanított. Az elméleti oktatáson kívül azonban rendkívül aktív munkát fejtett ki a gyakorlati és irodalmi téren is. Halála a nemzetközi tudományos életnek nagy vesztesége.