Megoldják a csillagos égbolt titkait

Mindössze néhány hónap választ el már csak a világ legtökéletesebb csillagvizsgálójának megnyitásától, amelyet most építenek meg a Los Angeles és San Diego között fekvő kétezer méter magas Palomar hegy tetején s amelynek megnyitása pillanatában egyszerre értékét vesztik a Mount Wilson hatalmas távcsövei.

Az új obszervatórium lencséin és tükrein keresztül egyszerre kétmilliárdnyi új csillagot figyelhetnek meg majd a csillagászok, nem szólva arról, hogy az új távcső a Holdat is mindössze 40 kilométernyi közelre hozza a szemünkhöz. Az új távcső súlya 500 tonna, hossza 23 méter. Magának a vetítő tükörnek átmérője 5 méter, súlya 20 tonna és az ára hatmillió dollár.

Az új távcsövön keresztül új planétákat, új üstökösöket, új tejutakat tudunk majd felfedezni: megtudjuk majd, vajjon a Holdon, a Vénuszon és a Marson van e csakugyan szerves élet: felderíthetjük majd a Marson lévő állítólagos csatornák titkát: beletekinthetünk a Nagy Tejut mélységébe, amelynek a mi naprendszerünk tudvalevőleg csupán elenyésző kicsinyke része: meg tudjuk majd magyarázni azokat a fénykitöréseket, amelyek másodpercenként 10.000 km sebességgel törnek fel egyes Vova típusú égitestekből.

Tizenötéves a világhírű „mesterséges égbolt”, melyet 1924 júliusában mutattak be először a nyilvánosságnak. A mérnöki tudás csodálatos remekműve ez az optikai szerkezet, amely az úgynevezett planetáriumnak félgömbalakú kupolájának belső felére rávetíti a csillagos égboltozatot. Naprendszerünk mozgása, a bolygók útja, a Föld pályafutása tökéletesen megfigyelhető ezen az óraműre mozgó, vetített világmindenségen.

A gépet alkotója, Bauersfeld professzor Európa legtöbb országában és Amerikában is bemutatta, úgyhogy eddig körülbelül húszmillió ember gyönyörködhetett a „jénai csodá”-ban. Az itt bemutatott és tizenöt évvel ezelőtt készített első modell jelenleg féltve őrzött kincse a müncheni német múzeumnak.