Forradalmi újítás a betegségek megállapításánál

Rendkívül érdekes kísérletek folynak jelenleg Gemelli professzor lélektani műhelyében, a milánói egyetemen. Valóságos fényképfelvételeket készítenek a gondolkodó agyvelőről. Igaz, hogy a nyert felvétel nem képszerű mása az agynak, hiszen a fényképezőgép szerepét a villamos áram felvevőgépe pótolja, de viszont az eredmény nem is az agy külső képét mutatja be, hanem többet annál: az agy működéséről ad felvilágosítást, az emberi szervezet legnagyobb rejtélyébe enged bepillantani.

A kísérletek azon alapulnak, hogy minden működő szervben működése közben villamos áram fejlődik. Érdekes, hogy vannak állatok, melyek izomműködésük közben olyan nagymennyiségű villamos áramot tudnak fejleszteni, hogy heves elektromos ütést mérnek arra, aki hozzájuk nyúl. Ezek az úgynevezett elektromos halak.

Az emberi szervek termelte elektromosságnál erről természetesen szó sincs. A keletkezett áramot csupán nagyon finom mérőeszközökkel lehet kimutatni. De nemcsak kimutatni lehet, hanem a készülék egyúttal elmés módon le is írja, hogy milyen erős az áram, ingadozik-e vagy sem és így tovább.

Az efféle árammérő készülék tudományos neve: oszcillográf. Legfontosabb gyakorlati alkalmazása a szív vizsgálatában történik. A szívműködés vizsgálatára szolgáló oszcillográfot elektrokardiográfnak hívják. Ha ma már elengedhetetlen fegyver a modern orvos fegyvertárában.

Számos szívbetegséget és szívműködési zavart annak a segítségével fedez fel a szívspecialista. Az oszcillográfia ifjú tudománya azonban egyre jobban terjeszkedik. Vannak szakemberek, akik szerint a betegségek megállapításának tana - az úgynevezett diagnosztika - forradalmi átalakuláson megy át az oszcillográf segítségével.

Az agyműködés oszcillográfikus rögzítése a következő módon történik. A szoba, melyben a kísérleti egyén nyugodtan fekszik a kísérleti asztalon, teljesen el van szigetelve mindennemű zavaró elektromos áramtól. A kísérleti egyén fejéhez erősítik a villamos áramkör két sarkát. A vezeték a működő agyban keletkezett végtelenül gyenge áramot erősítőkészülékhez vezeti, mely az áramot felerősíti.

Jól szigetelt vezetékeken keresztül jut most az áram a kísérleti személy agyából a szomszédos helyiségbe, ahol az oszcillográf áll. Aki nem ért hozzá, nehezen ismerné ki magát ebben a szobában. A sok készülék és huzal arra szolgál, hogy az agyvelő munkája következtében beálló áramingadozások minél pontosabban rajzolódjanak le finom tű közvetítésével egy papírtekercsre. Ha utóbbit legöngyölítjük, az agymunka élethű képe tárul elénk.