Vatikán, december 26.
XII. Pius pápa rámutatott a háboru erkölcsi és anyagi következményeire, gazdagsági és társadalmi kihatásaira. A népek sorsát felelősöknek - mondotta – a szükséges pillanatba meg kell határozniuk az igazságos és tisztességes béke alapvető pontjait és nem szabad visszautasitaniok a kinálkozó tárgyalási alkalmat. A Szentatya a következőkben jelölte meg azokat az alapokat, amelyekre az igazságos nemzetközi békét épiteni lehet.

1. Biztositani kell minden népnek a függetlenséghez és az élethez a jogot,  amely a becsületes és igazságos béke alapvető követelménye.  Egy nemzet élni akarása sohasem vonhatja maga után egy másik nemzet halálos ítélet. 

2. Hogy a rend hosszu ideig tarthasson, a nemzeteket fel kell szabaditani a fegyverkezés nyomasztó rabszolgasága alól,  valamint az anyagi erők uralmának, mint a jog zsarnok megsértőjének veszélye alól.

3. A nemzetközi életének közös ujjászervezésében minden félnek számot kell vetnie a mult hézagaival és hiányosságaival. Nemzetközi intézmények alapitásánál és ujjáalakitásánál figyelmbe kell venni a hasonló intézmények régi kezdeményezéseit és tapasztalatait. Az emberi gyengeségnél fogva lehetetlen mindent előre megmondani és a béketárgyalások idején mindent biztositani: a megállapodások hű és igazságos alkalmazását biztositó jogi intézmények felállása döntő fontosságu egy békeszerződés tisztességes elfogadására és annak elkerülésére, hogy a békeszerződések feltételei  egyoldaluan és önkényesen értelmeztessenek.

4. Ha Európa jobb megszervezését akarjuk, különös figyelemmel kell lenünk a nemzetek és népek, valamint a népi kisebbségek szükségleteire és jogos kivánságaira. Ezzel mindenképpen jóakaratu vizsgálatot érdemelnek, meg kell kisérelni jogos kielégitésüket békés uton és ha szükséges a szerződések igazságos, bölcs és összhangban történő reviziója által. Ha a nemzetek között így az igazi egyensuly és a kölcsönös bizalom alapjai helyreállottak, akkor sok olyan okot sikerülne kiküzsöbölni, amely erőszakra ösztönzött.

5. A legjobb szabályok is tökéletlenek és nem vezethetnek sikerre, ha a népek vezetőit és a népeket nem hatja át mindjobban a felelősségnek az a szelleme, amely az emberi jogokat az isteni jog egyszerű és rendithetetlen szabályai szerint mérlegeli, ha nem hatja át őket az igazságszomj, amelynek az erkölcsi igazság a lényege alapja, valamint az egyetemes szeretet.

A Szentatya végül kijelentette a biborosoknak, hogy Roosevelt elnök személyi képviselőt küld a Vatikánba és hangoztatta, hogy ez hozzájárulhat az igazságos és tartós béke megvalósitásához és a háboru szenvedéseinek enyhítéséhez.

VI. Gyyörgy: A gonoszság ellen küzdünk
London, december 26.
VI. György király sandringhami kaastélyból karácsonyi rádióbeszédet mondott. Ebben többek közt a következő kijelentést tett.

- A béke szeretete mélyen gyökerezik minden szabad nép lelkében. Korunk tragédiája onnan ered, hogy vannak hatalmas országok, amelyek minden törekvésüket és egész politikájukat annak megtámadására és elnyomására alapitják, amit mi az emberiség számára a legbecssebbnek tartunk. Ez a tényálllása indította meg népeinket és olyan egységet teremtett közöttük, amely egyetlen eddigi háború folyamán sem volt tapasztalható. Szívünk mélyén érezzük, hogy a gonoszság ellen küzdünk és ez a tudat napról-napra megadja a szükséges erőt és kitartást mindaddig, amig nem biztositottuk  győzelmünket.

Az angol király ezután megemlékezett a haditengerészet hősei legénységéről, majd a repülök teljesitményeit ismertette:
- Különös elismerésem illeti a birodalmi hadsereg tagjait. Feladatunk nehéz. A várakozás próbára teszi az idegeket és a fegyelmet, de ha eljön a cselekvés órája, a hadsereg minden egyes tagja méltó lesz hadseregünk nagy hagyományaihoz. Szívem mélyéből hiszem, hogy az az ügy, amely népeinket és bátor hű szövetségeseinket egyesíti, a keresztény civilizáció ügye. Az igazi civilizációt nem lehet más alapra felépiteni. Erre emlékezzünk azokban a sötét órákban, amelyek ránk várnak és emlékezzünk akkor is, amikor megteremtjük azt a békét, amelyért minden ember imádkozik.

- Uj évközeledik - folytattaVI. György rádiószózatát - s nem tudjuk, mit hoz az ujév. Milyen háláak lennénk, ha békét hozna. De ha harcot hoz, kitartunk és nem hátrálunk.

Az angol király rádióbeszédét a békéért mondott imával fejezte be. (MTI.)

Roosevelt rádióbeszéde
Washington, december 26.
(Havas) Roosevelt elnök vasárnap este rövid rádióbeszédet mondott. Szomorusággal tölt el benünket - mondotta -, hogy ennek az évnek a végén, amely a háborutól való félelem és aggódás jegyében kezdődőtt, a háboru szenvedésel sujtják a világot. Azoknak a népeknek, amelyek békében élnek, tartózkodniok kell attól, hogy örvendezzenek szerencsés sorsuk felett.

Washington, december 26.
(Havaas) Roosevelt karácsony előestéjén három levelet irt: az elsőt Shellmann newyorki érsek utján a pápához intézte, a másodikat az amerikai evangélikus egyház fejéhez, a harmadikat pedig az Egyesült Államok főrabbijához. Leveleiben felszólitja az elnök a három nagy vallás fejét, hogy  egyesitsék erőiket a tartós béke megvalósulásának ügyéért. Roosevelt elnök Shellban newyorki érsek levelében közli, hogy Maron Taylort, az United  States Steel Corporation volt elnökét nevezte ki
személyes képviselőjéül a Vatikánhoz. Taylor hivatalos nagykövet lesz, de nem lesz diplomáciai rangja.

Hess: Ez a nemzet kész arra, hogy jelenét odaadja jövőéért!
Berlin, december 26.
(Német Távirati Iroda.) Hess birodalmi miniszter, a vezér helyettese egy hadihajó fedélzetén mondotta el beszédét, amely a rádió közvetített mindnefelé.

- Megváltozott a világ képe. A háboru törvényének vasigája alá kerültünk. Jellemzi a dolgok tökéletes megváltozását a hely is, ahol a mikrofon előtt állok: a torpedórombolók egyiklésről beszélek. A gyűlölet a dolgos, törekvő, megerősödő Németország iránt háborut szitott fel. Anglia és Franciaország mozgósitotta ellenünk népeit,  hogy összetörje a munka, a szociális igzságosság és az ujjáépités Németországát. Megsemmisitő szándéknál erősebb a német győzelmi akarat.

Az ágyuk tízezreinek torka kiáltja a közeledők felé: ez a miémnk. Ez a nemzet készen áll arra, hogy jelenét odaadja jövőjéért. A nemzeti szocialista Németország hatalma addig terjed, ameddig tengeralattjáróinak, rombolóinak, aknarakóinak és cirkálóinak torpediói és aknái eljutnak, ameddig hajóóriásaink ágyui hordanak, ameddig vadászgépeink, felderitő repülőink és messzetávu bombavető repülőgépeink a harcot viszik. Addig terjed,  ameddig a német katonai szellem elér. Egész Németország nyugodt bizakodással áll hadai mögött abban a tudatban, hogy biztonsága sérthetetlen,

Daladier: A háborút Franciaország biztonságáért, az emberiség szabadságáért folytatjuk
Páris, december 26.
Daladier miniszterelnök rádióbeszédet intézett a francia néphez. Hangoztatta, hogy a háboru elejétől kezdve nem mint kormányfő, hanem mint minden francia barátja beszélt. Utalt a francia kormány által legutóbb kiadott sárga-könyvre, amely szeint a németeket terheli a felelőséga háboruért. Franciaország - folytatta Daladier -  eddig nem szenvedett sulyos veszteségeket és mégis a háboru nem egy családra gyászt hozott már. Az ország megőrzi e sulyos áldozatok emlékét és támogatni fogja az özvegyeket és árvákat.

A miniszterlnök ezután külön az elzászlotharingai lakossághoz fordult, hangoztatva, hogy Franciaország hűségesen őrt áll azon a földön. Karácsony éjszakáján azokra a népekre kell gondolnunk, akik a legszerencsétlenebbül jártak.

Gondoljunk a hősi finn asszonyokra és gyermekekre, akik hó- és jégmeőkön át voltak kénytelenek menekülni az ázsiai barbárság elől, míg e nagyszerű nép katonái szolgaság helyett inkább halálraszántan nekivetik magukat a támadó tömegeknek és világszerte csodált győzelmes ellenállást fejtenek ki. Ami minket, franciákat illet,  nem azért harcolunk, hogy bármeky nép függetlenségére, életére, vagy méltósága ellen türjünk, a háborut Franciaország biztonságáért, az emberiség szabadságáért folytatjuk.

A német főparancsnok beszéde
Berlin, december 26.
Brauchitsch vezérezredes a harcvonalban az egyik századnál töltötte a karácsonyestét, amelynek során beszádet intézett a katonákhoz.

Többek közt a következőket mondotta:
- A közös élmény valamenynünket megingathatalan,  acélkemény és elszánt harci közösségben forraszt össze, amelyet a győzelem vágya tölt el és saját erejének és főlényének szilárd önbizalma. A senki földjén tul és Angliában Németország összetörését, népünk és kulturánk megsemmisítését hirdetik háborus célként. Ilyen helyzetben a német nép számára csak egy feladat marad: a ránk kényszeritett harc elszánt végigküzdése a diadalmas befejezésig.

A francia főparancsnok üzenet
Páris, december 29.
(Havas.) Gamelin tábornok vasárnap este a következő üzenetet intézte a csapatokhoz: Az uj esztendő közeledtével a főparancsnok valamennyi hadseregnek legmelegebb jókivánságait küldi. A harcolók pompás vállalkozásai, a mérhetetlen munkálatok a mi nagy ügyünk szolgálatában állanak és sikerünk zálogai.

A harc terén éppen ugy, mint az ellenség bárminő hadműveleteinek bevárásában, az erkölcsi háboruban éppen ugy, mint s katonaiban, ezuttal is megálljuk majd helyünket és győzünk.