A Chamberlainek családfájukat nem vezetik vissza Hódító Vilmosig. Első okmányaik II. György király idejéből valók és arról tanuskodnak, hogy a Chamberlainek 1730-ban Wiltshireben felvétettek a sörfőző mesterek céhébe. Ezután következő öt nemzedék minden férfitagja csizmadiamester.

A mai dinasztia őse és hőse Chamberlain József, a brit birodalom mai miniszterelnökének atyja, aki, mint birminghami fűszersegéd, a helyi választásoknál a liberálisoknak korteskedik és ebben a minőségben olyan lehengerlő szervezőképességgel ejti ámulatba a várost, hogy 24 éves korában a magisztrátus élére kerül. Boszorkányosan rövid időn belül az alsóház tagja és a liberális pártszövetség elnöke.

Első mesterműve: hatalmas szervezeteket épít ki egész Angliában, pártkasszát gyűjt, képviselőjelölteket nevel, népgyűléseire zeneszóval és rohamcsapatokkal vonul fel, a választásokon megsemmisítő többséget arat. Az „öreg joe” (így hívja Anglia apraja- nagyja már negyven éves korában) előbb radikális, később a konzervatívok szövetségese.

Viktória királynő 1879-es gyémántlakodalma után, korának legnagyobb imperialista államférfia. Rettenetes munkabírású, lángeszű, szívós, törhetetlen; pontosan ötven esztendeig „tettekkel tényező” Angliában (78 éves korában, a világháború kitörésének évében hal meg) és annyira a közpályának él, hogy Chesterton szerint Joe Chamberlainnek nem is volt magánélete. Legjobb barátja Rudyard Kipling, imperialista politikájának Tirteusa. Az „öreg Joe” hirdeti ki először a birodalom és a domíniumok egységét; nagy ellenfele, Gladstone, harsány kacajra fakad, amikor megjósolja, hogy Anglia következő nagy háborújában Kanada és Ausztrália segíteni fogják a birodalmat. Ő indítja el a bur háborut, viszont ő kártalanítja a legyőzött Transvaalt és ő installálja a Délafrikai Uniót.

A bur háboru után a 68 éves Joe éjszakákon át töpreng: melyik nagyhatalmat válassza Anglia szövetségesének: Franciaországot vagy Németországot? Németországhoz közeledik. A válasz: a német flottaprogram.

Utolsó gigantikus elhatározása: a szabad kereskedelem hazájában életre akarja kelteni a kedvezményes vámok eszméjét! „Engedjétek be szabadon a birodalom termékeit és vámoljatok el mindent, ami külföldről jön be!” Elvei megdöbbentették, de meg nem győzték Angliát. Órája lejárt.

Háromszor házasodott, két fia maradt. Austen, akit politikusnak és Neville, akit kereskedőnek nevelt. A féltestvérek rajongva szeretik egymást, Austen Harrowban tanul, a legelőkelőbb főiskolában, Neville Birminghamben végez kereskedelmi tanfolyamot, mostohaanyja, Mrs. W. H. Carnegie felügyelete mellett, aki amerikai asszony. Austen atyja nyomdokain jár, 50 éves korában már négy minisztériumot vezetett. Fennkölt gondolkozású, mélységesen vallásos, rendkívül választékos és művelt státusférfiu, aki utolsó leheletéig hisz a genfi népszövetség világmegváltó hivatásában. Amikor Bonar Law és Baldwin kilépnek a Lloyd George koalícióból. Austen kedvtelenül és kiábrándulva Lloyd George mellett marad. „Rossz lóra tett!” -mondják az alsóházban. Külügyminiszterségét Chesterton így jellemzi: „Ugy ült Genfben, mint valami pókerjátékosok közé tévedt Parsifal.”

A Chamberlainek mind nagy kort érnek el. Austen 72 éves, amikor a halálos kór végez erős szervezetével, ha még két évig él megéri féltestvérének miniszterelnökségét.
A mai miniszterelnök a Chamberlainek birminghami gyarmatárunagykereskedésében nő fel, azután hét évet tölt az „öreg Joe” Brit – Keletindáiban levő ültetvényein. Visszatérve Birminghambe, gyermekkori ideálját vezeti oltárhoz, Miss. Annie Cole-t, akivel azóta a legboldogabb házasságban él. Még ma is Birmingham főpolgármesteri székében ülne, ha felesége rá nem bírja, hogy mandátumot vállaljon. Ötven éves elmult, amikor bosszutól lihegő „khaki- parlamentbe” kerül egyhangu mandátummal.

Szűzbeszédének bevezető mondata: „Politkai programom: a kormánynak minden körülmények között a polgárok szabad akaratát kell képviselnie. Sohase felejtsék el, uraim, hogy az elmult háromszáz év folyamán Angliát csupán tíz évig, 1650-től 1660-ig kormányozta diktátor, egyébként mind a mai napig az alkotmány és a demokrácia uralkodik hazánkban. Ez Anglia hatalmának, méltóságának, lelki harmóniájának a nyitja, továbbá annak a nemzetfenntartó erőnek, hogy a közügyet minden angol polgár magánügyének tekinti.”

Baldwin miniszterelnök első táviratát a Skóciában horgászó Neville Chamberlainnek küldi és felajánlja a pénzügyminiszterséget. A választávirat két óra múlva befut és így hangzik: „Micsoda nap ez a mai! Kora reggel két pisztrángot fogtam és délután a kincstár első lordja lettem.”

Anglia ez idő tájt olyan gazdasági válságban vergődött, hogy Amerikában már kételkedni kezdtek a brit birodalom életképességében. A munkanélküliek száma meghaladta a másfélmilliót, bevezették a munkanélküli segélyt, katasztrofálisan megterhelve vele a költségvetést. Általános sztrájk bénította meg az országot. Az arany menekült Londonból. Az agonizáló gazdasági élet példa nélkül való gyors feljavulásában döntő szerepe volt Neville Chamberlainnek. Az ő elhatározása alapján mondott le Anglia a font aranyfedezetéről. Beteljesedett az „öreg Joe” álma: a szabad kereskedelem eszméjét feladták, a vámvédelem a német külkereskedelem rovására visszaszerezte a belső piacot. Chamberlain pénzpolitikája az építőipar példátlan fellendülését eredményezte: kétmillió ház épült Angliában.

Miniszterelnöki bemutatkozó beszédét így kezdte: „Ámbár nincs kék vér az ereimben és hősi tettekkel őseim nem dicsekednek, mégis éppen olyan gőgös vagyok arra, hogy kézművesek és kereskedők sarja vagyok, mintha elődeim csillogó páncélban táncoltatták volna paripáikat, oldalukon hatalmas szablyákat zörgetve...

Inkább szerény, mint merev egyéniség, gyakran a nyersességig őszinte; nincs szárnyaló képzelete, művészetek iránt kevés az érzéke. (Kedves írói: Kipling, Swinburne, Meredith) Meggyőződéses demokrata. Nem szenvedheti a nagy, színes egyéniségeket: Lloyd Georgeot látni nem tudja és Churchillt a háboru kitöréséig távoltartotta kormányától. Kemény, lelkiismeretes, fáradhatatlan munkás. Magas kora dacára makkegészséges. A türelmét csodálatraméltónak tartják! Passzionátus horgász, kertész, lelkes állatbarát. (Birminghami polgármestersége idején kapualjakból leste meg a fuvarosokat, akik nehéz teher alatt görnyedő lovaikat ostorral verték és személyesen vitte őket a rendőrbíróságra.)

Minden reggel félnyolctól kilencig a St. James, vagy a Green Parkban sétál. Első reggelijének morzsáit a zsebében gyűjti össze és a parkok madarai a tenyerére szállva csipegetik a toast és keksz -maradékot. Soha nem jelenik meg felesége nélkül: rendszerint karonfogva járnak. Lehetőleg korán fekszik, a hivatalos fogadásokon kívül kevés baráti családdal tart érintkezést. Ő is, felesége is megnézik a garast. Gyakori fendége Lord Hallfay; együtt járnak vasárnap templomba.

Bizalmas köréhez tartoznak: Viscount Gort generális, Leslie Hore- Belisha ezredes, a hadügyminiszter, Sir Warren Fisher, a budget mindentudója, Sir Maurice Hankey, a titkostanácsos és a nemzetvédelem titkára, Lord Tyrrel, a volt párisi követ, Geoffrey Dawson, a Times tulajdonosa. Estebéd után a Chamberlain- házaspár rendszerint zongorához ül és néger spirituálékat, az amerikai feketék ájtatos dalait énekli nagy lelki gyönyörűséggel...