Bulgária Magyarországhoz hasonló agrárállam, amelynek kiviteli feleslege túlnyomórészt mezőgazdasági termék. Ezekből a mezőgazdasági termékekből látja el és fedezi ipari szükségletét.

A zavaros politikai események hatása alatt Bulgária idejekorán felismerte annak szükségességét, hogy a fokozott világversenyben is intenzivebb mezőgazdasági termelésre kell törekednie. A korszerű követelményeknek a tudatában – a bolgár mezőgazdák termelésük átállítására törekednek.

Leghatalmasabb szerv a Bolgár Mezőgazdasági Társaság, amelynek tevékenysége nemcsak az értékesítésre, hanem a termelés irányítására is kiterjed. A meginduláshoz szükséges állami szubvención kívül saját maga igyekszik előteremteni a termelés átszervezéséhez szükséges összegeket. Eddigi munkálkodása alatt körülbelül 27 millió leva kiadása volt, amelyből az állami támogatás mindössze 9 millió levát tett ki, bizonyságául annak, hogy a kollektív célkitűzések szolgálatában a bolgár társadalom tudja a kötelességét.

Négy szakfolyóiratot tart fenn a társaság és számos népszerű röpiratot adott ki a mezőgazdák tájékoztatására. De ezenkívül a tudomány további művelését is szolgálta, nemcsak azáltal, hogy igen sok tanulmány megjelenését tette lehetővé, hanem szakértekezletek kezdeményezésével is.

A Társaság ellátja a gazdákat a termeléshez szükséges gazdasági eszközökkel is, tanácsot ad a feldolgozáshoz és a tanácsadáson kívül segít a termények eladásánál. A bolgárok régen felismerték, hogy a világ mezőgazdasági államainak egymás közötti harcában a versenyt csak minőségi árukkal lehet felvenni. A minőségi termés fokozása tehát elsőrendü céllá vált mezőgazdaságukban. Hozzákezdtek a búzafajták nemesítéséhez. Ennek folytán szükségessé vált a talajvizsgálat és a műtrágyázás használatának bevezetése.

A hegyilegelők romlása felvetette a legelőjavítás, illetőleg a takarmánynövények termelésének kérdéseit. Talaj-chemiai és mechanikai szempontból megvizsgálták a legelőket, kiválogatták a legalkalmasabb fűféléket és igyekeztek azt meghonosítani. Jelentől lépés volt a takarmánynövények nagyobb arányú termesztése. Kezdetben külföldről behozott lucernát vetettek el s ezáltal a nagy import-országok állandó, folyamatos vásárlása következtében a takarmánycikkekben állandó kereslet mutatkozott, ami a szilárd alapirányzatot még magasabb kifejlődésre ösztönözte. Ezzel magyarázható, hogy Bulgária ma már a lucernamag-exportáló államok sorába emelkedett. A minőség emelése céljából előbb Philippopolban, majd később Piconában állítottak fel vetőmagtisztító állomást.

Ismeretesek a dohánytermesztés terén tett kisérletei, amelyek eredményét a bolgár dohány kiváló minősége és Európaszerte keresett volta bizonyítja.

Korán felismerte Bulgária a lentermelés fokozásának szükségességét is.
E célból kisérleti telepeket állított fel. Ha jó a termés, elegendő az ország belső szükségletének fedezésére. A kenderfonó- és leniparban mutatkozó nyersanyaghiány szisztematikus pótlása mint mindenhol, úgy Bulgáriában is nagy nehézségbe ütközött és sok gondot okozott, a tervszerű és célirányos gazdálkodás azonban megszabadította Bulgáriát a nyersanyaggondoktól.

Hasonlóképpen kísérleteztek burgonyanemesítéssel is, melynek eredményeként létrehoztak egy egészséges, késői burgonyafajtát. Legutóbb pedig takarányrépa- és olajtartalmánál fogva nagy jelentőséget nyert napraforgótermelés terén végeztek eredményes kísérleteket.

A bolgár mezőgazdaságban mindenkor jelentős tétel volt a gyümölcs-, szőlőtermelés és bor. Idejekorán felvették és eredménnyel folytatták a gyümölcsfák és szőlő élősködők ellen való küzdelmét, amely megalapozta a bolgár szőlő hirnevét. A minden irányba kiterjedő gondosság bizonyítéka Bulgáriában a nagy lépésben előrehaladó gyümölcskonzerválás és gyümölcskikészítési ipar is.

Béky Julia