A Magyar Gazdaságkutató Intézet a napokban adta ki új, 41. számú helyzetjelentését, amely rendkívül érdekesen írja le az 1938 végén immár a feszültség szakaszát megközelítő magyar konjunktúrafejlődést és egyben rámutat bizonyos veszélymomentumokra. Az Intézet mindig olyankor jelezte előre a változást, amikor arra még alig gondoltak.

Míg a konjunktúrának 1937 szeptemberében megindult és 1938 nyíráig tartó rosszabbodását a természetes konjunktúrafelhajtó erők kimerülése okozta, addig az azóta gyors ütemben fokozódó javulás főoka a nagyszabású állami beruházás volt. Nagyrészt ennek, de a mezőgazdaság számottevően megjavult helyzetének, valamint a meginduló felvidéki szállításoknak tudható be, hogy az ipari termelés, a lakóházépítkezési tevékenység jelentős csökkenése ellenére, 1938 utolsó negyedében 4%-kal meghaladta az előző csúcspontot.

A foglalkoztatottság is kulminált: az 1938 szeptemberi létszám 746.000 volt, 70 ezer munkással, 11 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban. A jelenlegi konjunktúrafellendülés fegyverkezési és mennyiségi konjunktúra jellegű. Utóbbi azt jelenti, hogy a termelés számottevő emelkedése ellenére a termelés rentabilitása nem javult meg. A vállalatok szociális terhei is számottevően emelkedtek. Növelte az ipar költségeit a légvédelmi rendelkezések keresztülvitele és hasonló hatása volt a zsidótörvény végrehajtásának is, mind az elbocsátott tisztviselők végkielégítése, mind az újak betanítási költségei és részben nagyobb fizetése következtében. Az ipar nyereségrésze ezért viszonylag szűk és így a tőkeképződés lehetőségei is korlátoltak.

Igy saját tőke a közel jövőben magán ipari beruházásokra nem igen fog rendelkezésre állni. Minthogy pedig a pénzintézetek hitelkapacitását a növekvő forgótőkeszükséglet mellett a beruházási hozzájárulók és a belső kölcsön újabb részletének finanszírozása is erősen igénybe fogja venni, nem valószínű, hogy a magángazdaságnak beruházási célokra számottevő összegeket tudjanak rendelkezésre bocsátani. Ez a körülmény a további fejlődésre kétségtelenül mélyreható kihatással lesz. Emellett – mondja a jelentés, – számolni kell az építési tevékenység várható további csökkenésével, ami abban leli magyarázatát, hogy a nagy kínálat folytán a házak ára alacsonyabb az építkezési költségeknél.

A konjunktúra várható fejlődését kedvezőtlenül befolyásoló körülmények között említi továbbá az Intézet a mezőgazdaság helyzetének bizonytalan kilátásait, aminek okát az őszi mozgósítás miatti hiányosabb művelésben, a kedvezőtlen tavaszi időjárásban, az állathízlalás kedvezőtlen rentabilitásában, valamint abban a körülményben jelöli meg, hogy három évi kitűnő kapástermés után egy negyedik jó termés valószínűtlen.

A jelentés a konjunktúrát befolyásoló kedvezőtlen tényezők felsorolása után utal arra, hogy az állam megrendelései a magánberuházások csökkenését ki fogják egyenlíteni és ezáltal a termelés egyébként várható hanyatlásának útját állják. Zavarok elkerülése végett csupán azt tartja a jelentés szükségesnek, hogy a konvertibilis devizákat termelő export ismét növekedjék.