Azt tartják, hogy a világ különböző részein most folyó harcok előjátékai, főpróbái a jövő nagy háborújának, mely elkerülhetetlenül rá fon majd szakadni az emberiségre és éppen olyan szörnyű és véres erőfeszítése lesz a pusztítás tudományának, megpróbáltatása a civilizációnak, mint az elmult nagy világégés volt.

De – vigasztalásul - hozzáteszik a jövendőmondók, hogy azért ez az új nagy háború nem fog lényegesen különbözni elődjétől. Több lesz benne talán a gép, a tank, a repülőgép, kiterjedtebben fogják használni a mérgesgázokat, sok várost fognak bombázni a levegőből, egyébként azonban különösebb meglepetésekre nem számíthatunk.

Nos: először is, reméljük, hogy a sok „főpróba” ellenére az „előadás” elmarad, azaz nem következik új nagy háború. De ha ebben mégis igazuk lenne a jósoknak, akkor nagy és döbbenetes kérdés merül fel: vajjon igazuk lesz-e másik jövendölésükben is? Abban, hogy ez az új háború csak méreteiben és gépiesedettségben különbözik majd a régitől, de semmi újfajta borzalmas hatású fegyver nem fogja benne tizedelni az emberiséget?

Sajnos, ezt már semmiképpen sem lehet teljes bizonyossággal állítani. Nem túlságosan valószínű ugyan, de nincsen kizárva, hogy az országok katonai arzenáljai és kutató műhelyei már most rejtegetnek olyan nagyszabású haditalálmányokat, melyek annakidején nagy meglepetésekkel fognak szolgálni.

Ma persze még sejtelmünk sem lehet, mik is lehetnek ezek a találmányok. De aligha kétséges, hogy ott szerepel köztük két olyan fegyver, mely az elmult világháborúban még gyermekcipőd taposta: a mérgesgáz, meg a sugár.

A katonai szakértők határozottan állítják, hogy a hadi vegyészet már feltalálta a legborzalmasabb hatású mérgesgázokat s ezen a téren aligha számíthatunk fejlődésre. Minthogy pedig a gázfegyverekkel együtt tökéletesedtek a gázvédelem eszközei is, jelesül a gázálarcok, nincsen különösebb aggodalomra okunk, sem most, sem a jövő háborújában. Nincs semmi értelme tehát annak, hogy oktalanul szorongjunk egy esetleges gáztámadás lehetősége miatt. Kellő felszereléssel s főként szilárd fegyelemmel és a légvédelmi szervezet helyes kiépítésével hatékonyan védekezhetünk ellene.

Ez valóban így is van. De - kérdik az örök aggodalmaskodók, - mi lesz ha – mégis? Hiszen nincs olyan katonai vagy a másfajta szakértő, aki pontosan megmondhatná, merre fordul a vegyészet útja, nem bukkan-e fel máról-holnapra valami olyan felfedezés vagy találmány, amiről a legtudósabb, legelőrelátóbb kutató sem álmodhatott. A szakember azt mondja erre: fantazmagória. Gyerekmese.

A másik fegyver, ami előreláthatólag fontos szerephez jut majd a jövő nagy világmérkőzésében: a sugár. Talán az a messzireható, pusztító, kormányozható energiasugárzás, amiről „halálsugár” néven oly sokszor esik szó utópista közleményekben. De ha nem feszítjük is meg ennyire képzeletünk húrját, akkor is feltehető, hogy a sugaraknak az eddiginél is döntőbb szavuk lesz: ha nem is a támadásban, hanem inkább a védelemben és az elhárításban.

Fénysugarakat eddig is használtak és a világháborúban is működtek jól felszerelt fényszóróosztagok, melyek nagy fényvetők sugaraival portyázgatták éjjelente az eget ellenséges repülőgépek után. A repülőfegyver roppant fejlődésével a fényszóróütegek is lépést tartanak s már a mostani hadgyakorlatokon is alkalmunk nyílik megbámulni a sok kilométer hosszúságú, vakító fénycsóvákat vető reflektorokat, meg azokat a különleges fényvetőket, melyek fényből való hálószerű rajzolatokat vetítenek a felhőkre, hogy így könnyebb legyen az ellenséges repülők helyét meghatározni s őket célba venni.

De valószínű, hogy a látható fénysugarak mellett még láthatatlan „infravörös” sugarakkal is fognak dolgozni a légelhárító csapatok, A fénysugár mindenképpen elárulja az ellenséges repülőgépeknek a védők helyét s egyrészt megkönnyíti neki a bombadobást, másrészt óvatosságra készteti, mert a pilóta tudja, hogy ha már észrevették, tüzelni is fognak rá.

De ha a védők látható fénysugár helyett láthatatlan infravörös sugarakkal tapogatják végig az égboltozatot, a közeledő ellenséges gépek ebből mitsem vesznek észre, gyanútlanul közelednek tovább, amikor odalenn az infravörös sugarakra érzékeny „detektor” már felfedezte őket, sőt önműködően be is állította a légvédelmi ütegeket a megfelelő irányba. És a sötétség leple alatt közeledő bombázó légi raj egyszerre azon veszi észre magát, hogy a koromsötétségben egyszerre csak mindenünnen gránátok tűzesője övezi körül...

Reméljük, hogy nem lesz jövő háború. De ha csalódnánk: a nagy technikai meglepetések nem fognak elmaradni. Sem a támadás, de a védelem oldalán sem!...