A Gazdaságkutató Intézet negyedévi jelentésének egyik legérdekesebb fejezete ipari termelésünk alakulása, amelynek az a legjellegzetesebb tünete, hogy ipari termelésünk csökkent, a munkáslétszám azonban emelkedett.

Ez év június végén a magyar gyár- és kézművesiparban 702.500 munkás dolgozott, 33.700-zal több, mint 1937. júniusában. A létszám emelkedése túlnyomó részben a vidéki munkásságra esik és pedig azért, mert ez évben a vidéken sokkal több és nagyobb közmunkát hajtanak végre, mint az elmult évben és a mezőgazdaság nagyobb vásárlóereje a vidéki iparosság számára is több munkát jelent. Hozzájárult ehhez még, hogy a 48 órás munkahetet sok iparágban bevezették és igen sok nagyobb vállalat, bár a munka csökkent, szakmunkásait nem bocsátotta el, hanem inkább a munkaidőt korlátozta.

A Konjunktúrakutató Intézet a magyar ipar jövő fejlődését igen kedvezőnek ítéli.
Rámutat a kiskereskedelmi forgalom megélénkülésére, a mezőgazdaság növekvő vásárló erejére, az ötéves terv lendítő hatására és azt a következtetést vonja le, hogy a fogyasztás újabb fokozódásait valószínűnek kell tartani. Az ipari termelés csökkenése viszonylag rövid tartamú lesz, az ötéves terv végrehajtása során emelkedni fog a munkás és tisztviselőlétszám, úgyhogy annak kedvező kihatásai már a közel jövőben jelentkezni fognak.

A mostani gazdasági évben a nagyobb gabonatermés és a megnövekedett állatállomány révén reális és nem csupán névleges áreltolódás folytán keletkező bevételi többlete lesz a mezőgazdaságnak, ami természetesen a fogyasztásnak nyomban jelentkező növekedésében jut kifejezésre. Természetesen a mezőgazdaság vásárlóereje még mindig messze elmarad a nagy válságot megelőző évek mögött és csupán 63 százalékát éri el, ami annyit jelent, hogy a magyar gazda a 10 év előtti 100 pengő helyett még mindig csak 63 pengőt vesz be.

Mindenesetre áldásos éve volt a gazdának is, mert búzában 26.2 millió métermázsa termett, több mint amennyi 10 év óta valaha, rozs és árpa csak 1933-ban termett több, 26 milliós tengeritermésünk szintén rekorderedményt jelent. Szarvasmarha-állományunk megközelíti az 1925. évi csúcspontot, 917.000 tehene van ma a magyar gazdáknak, több mint valaha és a sertések száma, 3.100.000, csak 66.000-rel marad az 1935 évi csúcsszám mögött.