Tízezer kiló láthatatlan teher nehezedik minden élő ember testére – Halál a magasban és a víz alatt – A nagynyomású levegő gyógyítja a nagyothallást? – A sűrített levegő érdekességei

„Szikla esett le a szívemről” – szokás mondani, ha valamit sikerült végre előnyösen nyélbeütnünk vagy a sors jóvoltából valamely szorongatott helyzetünkben vagy nehéz ügyünkben kedvező fordulat állott be. „Megszabadultam minden terhemtől” –lélegzik fel boldogan a polgár, ha lerótta házbérét, kifizette minden adósságát, sőt még az adóhivatalnak sem tartozik...

Vajjon hányan akadnak közülük manapság ilyen boldogok? Bizonyára aligha sokan…

De mit szólna az a szerencsés és - mai nap - sajnos, olyan ritka embertársam, ha ilyeténképpen dicsekedvén, azzal torkolnám le: alaposan tévedni méltóztatik! Egyáltalán nem vetett le minden terhet magáról, hiszen még ebben a pillanatban is több mint tízezer kiló súly nehezedik testére.

Megvigasztalom azonban: nemcsak az önére, hanem az enyémre és általában minden halandó emberére. Mert ez a láthatatlan és levethetetlen rakomány a bennünket körülölelő levegőtől származik. Hiszen ne felejtsük el: a levegőnek súlya van!

Rendes körülmények között a levegő súlya kb. egy kg nyomással súlyosodik minden egyes négyzetkilométernyi felületre - vagyis mint a tudósok mondják, a közönséges légnyomás egy atmoszféra. Az emberi testet borító bőr pedig annyi négyzet négyzetméterből áll, hogy a ránehezedő levegőtömeg súlya összesen meghaladja a tíz tonnát!...

Hogy lehet akkor, hogy mégsem érzem?.... kérdi most bizonyára az olvasó. Tíz tonna mégse csekélység. Igaz, de minthogy testünk belsejében ugyanakkora erővel feszül kifelé a levegő, a két ellentétes irányú nyomást kiegyenlíti egymást és egyik a másikát gátolja meg benne, hogy testünket összeroppantsa vagy darabokra robbantsa.

Ha az egyensúly bármely oldalról csak kevéssé is megbomlik, annak már többé-kevésbé súlyos egészségi ártalom a következménye. Magas hegyek turistáinak, hegyivasutak a utasainak, védőöltöny nélkül nagy magasságba merészkedő repülőnek a csökkent külső légnyomás folytán orrán-száján elered a vér, ájulás, szédülés, öntudatzavarodás lép fel. Ez a veszedelmes következménye annak, hogy „megkönnyebbült” a testére nehezedő levegőtömeg terhének egy részétől.

A tenger fenekére merülő búvár, viszont éppen ellenkezőleg, attól szenved, hogy körülötte nagyobb nyomás uralkodik, mint testében és a külső túlnyomás is sokszor igen veszedelmes, sőt halálos tüneteket szokott előidézni. Búvárhajók legénysége, víz alatt dolgozó munkások is gyakran kénytelenek rendesnél nagyobb lég- vagy víznyomást elviselni s aki nem szokta meg, annak szervezetét súlyosan megviseli a fokozott nyomás hatása.

Ez vezetett egy érdekes készüléknek és egy még érdekesebb felfedezésnek a nyomára, melyet mellékelt képünkön is bemutatunk. A készülék: a nagy légnyomású tank. Angliában, Amerikában a tengerészetnél vele szoktatják a búvárokat és a tengeralattjárók legénységét nagy nyomások elviseléséhez.

Az ujoncot erős falazatú, hengeralakú acélkamrába vezetik, rázárják súlyos vasajtót és fokozatosan addig növelik a kazánban a légnyomást, amíg el nem éri azt a mértéket, amelynek a búvár a víz alatt ki van téve. Azután újra rendes nyomásúvá csökkentik a levegőt és a kísérletet többször egymásután megismétlik, míg végül az ujonc annyira megszokja a nagy nyomást, hogy már minden ártalom nélkül lebocsátható vízalatti munkahelyére.

Már most dr Benjamin bostoni orvos, hír szerint, nemrég azt az érdekes felfedezést tette, hogy nagy légnyomással eredményesen lehet gyógyítani a - nagyothallást. Eljárásához a tengerészet „gyakorló kazán” -ját használja melyet természetesen az új célnak megfelelően átalakított. Láthatók rajta a különféle csapok és fogantyúk, melyek segítségével a levegő nyomása szabályozható - és egy műszer, mely pontosan mutatja a henger belsejében uralkodó légnyomást.

Egyik legelső betege, egy Mildred Fitzgerald nevű kislány volt, aki súlyos nagyothallásban szenvedett, de bizonyos időt töltvén a nagynyomású tank belsejében, hallása feltűnően javult. Ezidőszerint nem tudni, mennyiben felel meg ez a hír a valóságnak s hogy tényleg igaz-e, hogy a nagyothallás ezen az úton gyógyítható. Ha igen, szaporodott a száma azoknak a csodáknak és lehetőségeknek, melyekkel a nagynyomású sűrített levegő, ez a hatalmas, természeti erő ajándékozott meg bennünket.

Mert a sűrített levegő már hatalmas gépeket forgat, bányalokomotívokat hajt a sötét földalatti tárnákban és vasúti mozdonyokat is röpít. Városi ember bizonyára jól ismeri azokat a boszorkányos gépeket, melyek fülsiketítő kattogással szaggatják törik a járdák és a kocsiutak aszfalt borítását; kíméletlen zúzóerejüket szintén nagynyomású levegőtől kapják, melyet benzinmótor és sürítőkészülék, úgynevezett kompresszor segítségével külön tartályban állítanak elő.

A legbonyolultabb szerszámgépek egész sorát hajtja a nagynyomású levegő; nagy világvárosokban a csőposta apró hengerért is az röpíti szélsebességgel a föld alá temetett pneumatikus csövekben, mint ahogy az apró vérsejtecskék áramlanak az emberi testet keresztül-kasul szövögető véredények belsejében.

A légnyomás erejét ma már nem nélkülözheti a modern technika, époly kevéssé, mint ahogy maga az emberi szerveset sem. Mert csak addig érezzük jól magunkat, míg az a láthatatlan tízezer kiló reánk nehezedik. Ha valami titokzatos erő levenné rólunk ezt a terhet: nyomban meg kellene halnunk….