Saarbrücken, október 9.
Hitler vezér és kancellár vasárnap Saarbrückenben a Saarpratz-körzet új színházának felavatásán többek között ezeket mondta:
- Ez év elején elhatároztam, hogy visszavezetem a Birodalomba a még kívülálló tízmillió németet. Németország azért a legboldogabb, hogy 1928 művét, tízmillió német és kereken száztízezer négyzetkilométernyi terület visszacsatolását békésen sikerült végrehajtani.

Ha megemlítem azokat a külföldi államférfiakat, akik közreműködtek a békés megoldásban, akkor élükön megint csak egyetlen igaz barátságról kell megemlékeznem, Benito Mussoliniéről. Meg kívánom említeni ezt a másik két államférfit is, aki fáradozott a békés út megtalálásán és aki a nagy olasz államférfival és velünk végre megkötötte azt az egyezményt, amely biztosítja tízmillió német jogát és a világ békéjét: Chamberlain és Daladier.  Ezek azonban olyan államokat kormányoznak, amelyeknek belső szerkezete lehetővé teszi, hogy ezeket az államférfiakat bármikor mások váltassák fel, akik nem viselik annyira szívükön a békét.

Nem kell más, mint hogy Angliában Chamberlain után egy Duff-Cooper, egy Eden, vagy egy Churchill következzék és biztos, hogy e férfiak célja az lenne, hogy rögtön világháborút kezdjenek. Ebből nem is csinálnak titkot, sőt nyíltan hangoztatják. Ez éberségre kötelezi Németországot és arra, hogy gondoskodjék az ország védelméről.

Most is, mint eddig fenyegetően lesben áll a zsidó nemzetközi világellenség, amely a bolsevizmusban öltött testet. Ezért elhatároztam, hogy fokozott energiával folytatom nyugati erődítményeim kiépítését, és most már azt a két területet is, amely az eddigi erődítményeink előtt fekszik, azaz az aacheni nagy terület és Saarbrücken környékét szintén bekapcsolom ebbe az erődítési övbe. Másrészt boldog vagyok, hogy már a legközelebbi napokban hatályon kívül helyezhetem azokat az intézkedéseket, amelyeket e válságot hónapokban és hetekben hoztunk.

Örülök, hogy százezernyi férfi ismét hazamehet és hogy tartalékosainkat újból elbocsáthatjuk.

Németország mint erős állam, mindenkor kész arra, hogy szomszédaival a megértés politikáját folytassa. Németország ezt nyugodtan megteheti, hiszen semmit sem akar tőlük. Nincsenek kívánságaink, nincsenek követeléseink, csak a békét akarjuk.

Németország csak egyet akar és ez különösen áll Angliával való viszonyunkra. Jó lenne, ha Angliában végre elhagyják a versaillesi korszak bizonyos allürjeit. Németország nem tűr többé nevelőnői gyámkodást.

A világbéke biztosításához az is hozzátartozik, hogy valamennyi felelősségteljes államférfi és politikus saját dolgaival törődjék és ne szóljon bele állandóan más népek vagy országok problémáiba.