Milánó, október 30.
A milánói Corriera della Sera vasárnapi számában hatalmas cikk számol be arról a beszélgetésről, amelyet Luigi Morandi folytatott Bethlen István gróf volt miniszterelnökkel. A lap kiemeli, hogy Bethlen gróf volt az a magyar államférfi, aki az olasz-magyar barátságot megteremtette.

- Azoknak a magyar területeknek Magyarországhoz való visszacsatolása, amelyek ma még cseh uralom alatt állanak, nemcsak természetes, hanem elkerülhetetlen. – így kezdődik Bethlen István nyilatkozata.

– Meg vagyunk győződve, hogy azokra a városokra vonatkozólag, amelyek a határ mentén fekszenek és amelyekre nézve még nem tudtunk megegyezni, ugyanazok az elvek fognak érvényesülni, mint a szudétanémet problémával kapcsolatban és hogy az a két nagyhatalom, amelyeket Budapest és Prága döntőbírónak kért fel, ugyanazon az alapon fogja elintézni a magyar-cseh határok ügyét, mint ahogyan megoldották a német-cseh határ kérdését.

A magyar álláspont, amely a jogon és az igazságon alapszik,  a népszavazás. Ha valaki azt állítja, hogy a magyar statisztikai adatok hamisak, annak természetesen el kellene fogadnia a népszavazást. Prága nem merte megtenni e döntő lépést, amely bebizonyította volna az egész világ előtt, hogy a csehek az utóbbi húsz év alatt egyebet sem tettek, minthogy hazugságokat terjesztettek ebben a kérdésben és az a tény bizonyítja, hogy a magyar statisztikai adatok nem hamisak, hanem igenis igazak.

- Mi elfogadtuk természetesen a döntőbíróságot, sőt mi ajánlottuk, hogy Olaszország és Németország döntőbírók legyenek azért, mert teljes bizalommal hisszük, hogy döntésük tiszteletben fogja tartani az igazságot. Magyarország a döntőbíráskodáson keresztül ugyanazt a megoldást fogja elérni, mint amelyet a népszavazás hozott volna.

- A másik kérdés a Magyarországhoz tartozó ősi területen lakó másik két nép önrendelkezési jogára vonatkozik s ez: a szlovákok és a ruszinok önrendelkezési joga. A magyar-csehszlovák nézeteltérés első napjától kezdve azt az álláspontot képviseltük, hogy csakis a két népnek magának van joga a saját sorsáról dönteni.

Azóta az új csehszlovák kormány látszólag megadta a döntési jogot, de úgynevezett független szlovák és független rutén kormányok a valóságban nem autonóm kormányok. A szlovák és a rutén nép nem élveznek semmiféle önkormányzatot, mert a Szlovákiában és Ruszinszkóban székelő cseh tábornokok és a cseh hadsereg kormányozzák őket. A két úgynevezett autonóm kormány semmi egyéb, mint a cseh tábornokok intézkedéseinek végrehajtója.

A döntő bizonyítéka ennek az, hogy Bródyt, a rutén kormány elnökét megfosztották hatalmától, letartóztatták és Prágába szállították abban a pillanatban, amikor bátorsága volt kijelenteni, hogy népszavazást kell elrendelni a rutén területen. Bródy nyilatkozata és letartóztatása után mást állítottak a rutén kormány élére, egy olyan embert, aki egyszerű végrehajtója, vak eszköze az ungvári cseh hadosztály parancsnokló tábornokának.

A mi álláspontunk ezzel szemben az, hogy nincs szándékunkban ezt a helyzetet eltűrni és megengedni azt, hogy a cseh kormány ily módon kijátssza a szlovák és rutén népet és megsértse Magyarország életérdekeit.

- Meg vagyunk győződve afelől és erre ezer bizonyítékunk van, hogy a szlovák és rutén nép, ha felszabadítanák őket a cseh hadsereg és a cseh tisztviselők járma és hihetetlen nyomása alól, túlnyomó többségben szavazna a Magyarországhoz való visszacsatolás mellett, ahol egy évezreden át éltek. El vagyunk határozva, hogy ezt a kérdést véglegesen megoldjuk! Ha a mai napig békés álláspontot foglaltunk el, ha vissza tudtuk tartani a magyar népet attól, hogy háborúhoz folyamodva erővel döntse el ezt a kérdést, ma már türelmünk végső határához ért.

Semmiesetre sem fogunk lemondani jogainkról, mert ha ezt tennők, meg vagyunk győződve arról, hogy Közép-Európában oly helyzet keletkezne, amely nem biztosítaná a jövő békéjét s a Dunamedence állandó konfliktusok és nyugtalanságok forrása lenne.

Ezt a kérdést véglegesen kell megoldani, ha lehet, békés eszközökkel s ha nem, akkor – erővel!