Dtum
Login with Facebookk
1938 | Október

A magyar területi követeléseket szudétanémet mintára rendezik

Budapest, október 2.

A Magyar Távirati Iroda jelenti: A magyar kormány utasítására a prágai magyar követ Krofta csehszlovák külügyminiszterrel közölte a magyar kormánynak azt a kívánságát, hogy Magyarország jogos követelései az önrendelkezési jog érvényesítése iránt haladéktalanul megvalósíthassanak.

A magyar kormány prágai követe útján jegyzéket adott át a csehszlovák kormánynak, amelyben felszólítja, hogy a müncheni határozatok értelmében azonnal kezdje meg Magyarországgal a tárgyalásokat abból a célból, hogy a nemzetiségi önrendelkezési jog a szudétanémet kérdés megoldásával azonos módon valóra váltassék.


Krofta csehszlovák külügyminiszter a jegyzékre egyelőre csak személyes természetű észrevételeket tett, amelyek azonban arra vallanak, hogy a csehszlovák kormány a maga részéről is tudatában van a gyors cselekvés szükségességének.


Prágából jelentik, hogy a csehszlovák kormány most válaszolt a magyar kormány régebbi jegyzékére és kijelentette, hogy a magyar nemzetiség kérdésében hajlandó a magyar kormánnyal egy felállítandó vegyes bizottság útján a tárgyalásokat megkezdeni.

Nyilatkozik a miniszterelnök
A Magyar Távirati Iroda munkatársa vasárnap délután kérdést intézett Imrédy Béla miniszterelnökhöz a magyar kormány által Prágában átnyujtott jegyzékkel kapcsolatban az iránt, hogy mi a magyar kormány álláspontja Csehszlovákia nemzetiségi kérdéseinek rendezésére vonatkozóan.

 

A miniszterelnök erre a kérdésre a következő kijelentést tette:
- Csehszlovákia nemzetiségi problémáinak megoldása tekintetében a magyar kormány változatlan elvi alapon áll s hogy mi ez az elvi alap, arra világosan rámutattam a tegnap esti rádióbeszédem következő passzusában: „A Csehszlovákiában élő nemzetiségek sorsának újjászervezése az önrendelkezési jog és az egyenlő elbánás alapján kell, hogy történjék.” Ennek az elvnek a keretében a magyar területek visszacsatolását a müncheni tárgyalás óta eldöntött kérdésnek tekintem.

Imrédy miniszterelnök beszéde után belpolitikai változásokat várnak
Imrédy miniszterelnök a vasárnapot szinte szakadatlan tanácskozásokkal hivatalában töltötte. Megjelentek a miniszterelnöknél Kánya külügyminiszter, Keresztes-Fischer belügyminiszter, gróf Csáky meghatalmazott miniszter, Eckhardt Tibor, Kozma Miklós, Tasnádi-Nagy András és több magasrangú tisztviselő. Politikai körökben élénken vitatták a miniszterelnök szombatesti rádióbeszédét, amelynek külpolitikai részét pártkülönbség nélkül osztatlan helyeslés fogadta.


A beszédnek azt a kijelentését, hogyha a régi keretek szorítanak, le kell pattaniok és hogy friss, fiatal erőket kell bekapcsolni, úgy értelmezik, hogy a miniszterelnök felelős politikai posztokra fiatal erőket kíván állítani.


Miután továbbá az események sodra átcsapott a kaposvári programon, a nagy tömegek, főleg a mezőgazdasági nincstelenek és a városi kispolgárság és munkásság érdekében is messzemenő reformokat kíván megvalósítani, még pedig a lehető leggyorsabb tempóban, a törvényhozási munka meggyorsításával.

 

A magyar politikai világ érdeklődését természetesen vasárnap a Prágában átadott magyar jegyzék és a miniszterelnök nyilatkozata kötötte le. Mindenki arra számít, hogy e héten, sőt a hét első napjaiban úgy a felvidéki magyar probléma, mint a belpolitikai feszültség a legkedvezőbb megoldáshoz jut.


Vasárnap este rendkívüli bizakodás tölti el a főváros közönségét.

Megosztás:
Szerkeszt?ő kommentár
A világ megmentői
Tánczos G. Károly

A világ megmentői


A müncheni négyhatalmi értekezleten húsz év után megoldódott a cseh probléma, amely már már gyilkos háborúval fenyegette az egész világot. Európa vezető hatalmainak államférfiai az utolsó pillanatban összeültek Münchenben, hogy megkeressék a békés kibontakozás módját. Nagyszerű munkájukat siker koronázta: Münchenben megszületett a Béke, amely a cseh uralom alatt élő nemzeti kisebbségeknek megadta az önrendelkezési jogot. A háború rémének lidércnyomása alól felszabadult világ és a cseh uralom alól anyaországukba visszatérő németek, lengyelek és magyarok hálatelt szívvel gondolnak a négyhatalmi értekezlet résztvevőire, Chamberlain angol, Mussolini olasz miniszterelnökre, Hitler vezér-kancellárra, valamint Daladier francia miniszterelnökre, akik államférfiúi bölcsességükkel hozzájárultak a béke művéhez. A világtörténelmi jelentőségű értekezletre elsőnek a Duce érkezett meg Ciano gróf külügyminiszter társaságában, a müncheni pályaudvaron a német politikai élet vezetőinek az élén Hitler vezérkancellár és Göring tábornagy fogadta.


Így írt az eseményről a Tolnai Világlapja. (A szöveg fölötti képet több másikkal a Rövidekben találják meg.) De mi is történt Münchenben?


Az I. világháborút lezáró 1919 és 1920-as Párizs környéki békék nem oldották meg Európa problémáit. A politikai élet Közép- és Dél-Európában egyre jobbra tolódott. 1933-ban Hitler kancellár, ’34-ben Führer és kancellár lett s a belpolitikai nehézségek megoldása (azaz a hatalom centralizálása, az ellenfelek kíméletlen letörése) után elindította terjeszkedő külpolitikáját, amelynek első áldozata Ausztria lett (Anschluss, 1938. március 12.). A versailles-i béke Csehszlovákiának ítélt németajkú lakosságot is, a gyűjtőnéven szudétanémetek körében a nácik elkezdték az izgatást, 1937-ben létrejött a Henlein vezette Szudétanémet Párt. Egymást érték az atrocitások, mígnem Hitler 1938 szeptemberének végén Münchenbe hívta a fasiszta Mussolinit és két, a polgári demokrácia alapján működő nagyhatalom miniszterelnökét, az angol Chamberlaint s a francia Daladier-t. A kortárs politikusok és mai szakemberek vitatkoztak, vitatkoznak azon, hogy ez utóbbi két miniszterelnök engedelmessége helyes volt-e. Az egyezményt 1938. szeptember 29-én írták alá. Lavinát indítottak el, melynek eredménye Csehszlovákia megszűnése lett 1939 és 1945 között. (A Rövidekben látható térkép magyarázata: 1. a németek által lakot Szudéta-vidék, amit a III. Birodalomhoz csatoltak, 2. a magyarok által lakott Felvidék egy részét Magyarországhoz csatolták, 3. a vegyes lakosságú Kárpátalja szintén Magyarországhoz került, 4. a lengyel többségű Teschen Lengyelországé lett, 5. létrehozták a német kormányzású Cseh-Morva Protektorátust, 6. a Tiso vezette fasiszta szlovák bábállam.)


A cikkhez 1 hozzászólás kapcsolódik!
A hozzászólások megtekintéhez kattintson ide!


Mini galéria
Krofta A szudétavidékre bevonuló csapatok hatalmas térképket vittek magukkal, amelyek kijelölik az uj határvonalat Henlein Konrád, a szudéta vidék birodalmi helytartója E lépnek nem kell különösebb címet adni Imrédy miniszterelnök rádióbeszédében követelte a Felvidék magyarok lakta területeinek visszacsatolását Kánya Kálmán Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter Gróf Csáky István Eckhardt Tibor Kozma Miklós Tasnády Nagy András
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98