Budapest, március 7.
Darányi miniszterelnök győri beszéde meredek vízválasztót jelent nemcsak a Darányi-kormány eddigi munkájában, hanem az ország egész politikájában is és új fejlődési korszak kapuit tárja fel!

Ez a beszéd hármas tagozatában közel egy évtizedre szóló mélyen a magyar társadalmi szervezet gyökeréig nyúló gazdasági és pénzügyi programot, konzervatív és alkotmányos politikai irányzat lefektetését és a belső reformok jelentős sorának körvonalait tartalmazza.

Alapja és vezető eszméje ennek a beszédnek a magyar honvédelmi szervezet halaszthatatlanná vált kiépítése és a győri teremből, ahol a beszéd elhangzott, kiáramló és az egész országban fölviharzó igaz és őszinte lelkesedés, amely a magyar honvédelem kiépítésének bejelentését fogadta, bizonyítja azt, hogy az egész magyar nemzet lelkéből beszélt a miniszterelnök, amikor az ország áldozatkészségére apellált, elsősorban és mindenekfelett a nemzetvédelem kiépítése érdekében.

Imrédy Béla a nagy tervet végrehajtó vezérkar élén akit szaktudása, szervezőképessége, töretlen tekintélye, nagy nemzetközi összeköttetései, a bizalom, amellyel jelleme és képessége iránt a magyar és a külföldi gazdasági élet viseltetik, de mindenekfelett az a belső hit, amely őt jellemzi, magasra emelnek a magyar gazdasági és közélet tényezői fölé.


A siker első feltétele: tiszta politikai légkör
A nemzet gazdasági erőinek most elkövetkező végső megfeszítése csak akkor jár teljes sikerrel, ha a kormány a politikai levegőt a fertőző mérgektől gyorsan és alaposan megtisztítja. Azok a kemény és lesujtó szavak, amelyekkel a miniszterelnök győri beszédében a politikai kalandorok, kútmérgezők, éretlen csínytevők uszítását és közveszélyes lázítását jellemezte: a magyar kormányfő többé félre nem érthető kiállása az alkotmányos kormányzás hagyományai és a társadalmi béke visszaállítása, illetve megvédése mellett.

Megnyugvást keltett az a lenéző és megvető hang, amellyel a „nyilas bolsevizmusról” szólott és az a férfias elhatározottság, amely szavaiból kicsengett, amikor kijelentette, hogy a magyar közélet nem engedi éretlen suhancok szellemi színvonalára lesüllyeszteni. A dolgozó társadalom nyugodtan remélheti, hogy a kormány levonja a biztató, szép szavak következményeit és valóban – mint azt a miniszterelnök kijelentette – csírájában elfojtja az eddig dudvaként burjánzó forradalmi mozgolódásokat….

Mindenki, akinek van miből áldoznia, szívesen vállalja az áldozatokat, de elvárja, hogy a kormány most már habozás nélkül gondoskodjék azoknak nyugalmáról, akiknek áldozatkészségéhez fordult.

Áll ez elsősorban a kormány saját pártjára, mert Darányi Kálmánnak aligha sikerül páratlanul álló és nagyszabású tervét megvalósítania, ha saját „hívei” állandóan dorongokat dugnak a kormány kerekének küllői közé és ezzel azt a veszedelmes látszatot teremtik, hogy a kormányból hiányzik a kellő erély és akarat, hogy ennek a kétértelmű helyzetnek véget vessen.

De meg kell szüntetnie a kormánynak ugyanezt a politikai kétszínűségét a főispáni karban is, amelynek némely tagja kihívó nyiltsággal állott a szélsőséges mozgalmak mellé és helyre kell állítania a politikai fegyelmet az állami és helyi közigazgatásban, amelybe számos résen át beszivárgott a szélsőséges szellem.

Végül erős kézzel át kell szerveznie a gazdasági igazgatás intézményeit, hogy a gazdasági erők egyetlen nagy cél szolgálatában állítása ne ütközzék a merev hivatali rend kicsinyes gátjaiba….

A parlamentarizmus korszerű reformja
A miniszterelnök győri beszédének az a része, amelyben bejelentette a magyar parlamentarizmus korszerű reformját, nagy érdeklődést keltett parlamenti körökben. Ennek a bejelentett reformnak még a körvonalait sem jelölte meg a miniszterelnök, de előrelátható, hogy a reform elsősorban abban az irányban fog mozogni, amely már a választójogi törvényjavaslat általános vitájában a képviselőházban megmutatkozik.

Ebben az általános vitában csupán a pártok vezérszónokai vesznek részt, hogy ezzel a döntő fontosságú javaslat gyors elfogadását biztosítsák Darányi Kálmánnak már eddig is sikerült elérnie, hogy szakszerű eszmecsere és tárgyilagos vita keretein belül együttműködjék a polgári ellenzékkel.

Az ellenzék az elmult három hónapokban szigorú önfegyelemről és komoly politikai ítélőképességről tett tanuságot, mert zavaros külső körülmények között, felelőtlen és szenvedélyes uszítás közepette is megmaradt a kormányzóképes politikai munka színvonalán, amely sokkal inkább az ország, mint az ellenzék saját pártérdekeit szolgálta.

A bejelentett, bár pontosan nem körvonalazott parlamenti reformok nyilván a viták megrövidítését, a szakszerű szempontok erőteljesebb érvényesítését, a bizottsági tárgyalásokban a megegyezésen alapuló megoldások megkönnyítését fogják előmozdítani és lehetővé teszik, hogy a most következő években az országgyűlés tanácskozási idejének meghosszabbítása és a gyorsan megvalósítandó reformok kitolása nélkül szakszerű vitákban elintézhesse azokat a reformjavaslatokat, amelyeket a kormány elébe terjeszt.

Nemzeti koncentráció!
Talán még erősebb hatást tett politikai körökre a miniszterelnöknek az a kijelentése, hogy azokkal, akik a miniszterelnök jobboldali politikájának célkitűzéseivel azonosítják magukat, szívesen dolgozik együtt és a kormánypártba való belépésüket is szívesen látja.

A miniszterelnöknek e nagyfontosságú kijelentéseiből azt következtetik, hogy a legutóbbi hetekben egy nemzeti koncentrációs kormány megalakításának a gondolata előtérbe nyomult.

Általában nem tartják valószínűnek, hogy a független kisgazdapárt és a keresztény egyesülés pártja belépjenek a nemzeti egység pártjába. Viszont nem tagadható, hogy e két nagy ellenzéki párt vezető politikusainak belépése a kormányba az ellenzéki pártnak és a kormánypárt egybeolvasztása nélkül is jelentékeny mértékben biztosítaná Darányi Kálmán nagy  sikerét.

Ma már biztosra veszik, hogy a választójogi törvényjavaslat vitája a képviselőházban közvetlen befejeződik és valószínű, hogy a koncentrációs tárgyalások ebben az időpontban fognak komoly formában megindulni.

Mindenesetre kivánatos volna az ország érdekében, ha ez a három kimagasló magyar államférfiú, aki a nemzet többségének bizalmát bírja, be lépne Darányi kormányába, mert ezzel a kormány belső és külső tekintélye rendkívül megerősödnék.

Egyébként az ellenzéki pártok a húsvéti ünnepek után igen erőteljes propagandamunkára készülnek, a kisgazdapárt ennek a nagy körútnak, mely az ország valamennyi megyéjére kiterjed, részletes előkészítéséét már befejezte. Számos népgyűlést fog rendezni a párt szerte az országban, amelyeken fel fog szólalni mindenütt Eckhardt, a párt vezére, a párt valamennyi képviselő tagja s azok a fiatal politikusok, akik a legközelebbi általános választáson a párt jelöltjei lesznek. De szerepelni fognak ezeken a népgyűléseken azok a felsőházi tagok is, akik az utóbbi években Eckhardt politikai célkitűzései mellett foglaltak állást.

Ugyancsak erőteljes propagandamunkára készül a keresztény egyesülés pártja is, amelynek népgyűlésein Friedrich István lesz a vezérszónok.

Húsvét után monstre népgyűlés tart a Vigadóban Rassay Károly is.

Szociális tervekhez – szociális közigazgatást!
Szociális program csak szociális közigazgatással vihető keresztül. Ha a miniszterelnök eredményes reformokat akar, akkor el kell tünnie közéletünkből annak a szempontnak, hogy jó jegyző, jó főszolgabíró és jó főispán az, aki – jó kortes.

Le kell építeni a nyilt választásokból maradt „hagyományos” és a faluval szemben sokszor ellenséges magatartást. Akár egészségügyi segítségről van szó, akár útépítésről, abban a pillanatban, hogy szociális programról beszélünk, el kell tűnnie a pártpolitikai szempontoknak.

Szeretnénk hinni, hogy a miniszterelnök, ha a jövőben a nemzet jövője és nem a pártpolitika jegyében akar kormányozni, utasítja a közigazgatást is, hogy elébb a nemzet jövőjét és a falu megsegítését tartsák szem előtt és csak másodsorban a klikkpolitikát….

Az új sajtótörvény
Az első: azoknak a törvényszakaszoknak átszövegezése, amelyek az utóbbi években módot és lehetőséget nyujtottak arra, hogy a most érvényben lévő törvény rendelkezéseit lépten-nyomon kijátsszák. Ez különösen az úgynevezett nem időszaki lapok megjelenésére vonatkozik és arra a komoly sajtó részéről is állandóan ostorozott visszaélésre, ami a törvénynek abból a hézagos megszövegezéséből származott, hogy évenként tízszer bármilyen erkölcstelen célzattal, bárki felelőtlenül sajtóterméknek lehetett a kiadója és szerkesztője.

Igy boríthatta el dudva módjára a zsaroló és uszító zugsajtó a főváros és a vidék uccáit, nyugtalanítva az ország társadalmi és gazdasági életét.

Ezt a közveszélyes helyzetet megszünteti és a most készülő törvénytervezet, amely gyökeresen leszámol a zugsajtóval, amikor módot és lehetőséget biztosít arra, hogy a zugsajtó fogalma alá tartozó nyomtatványok megjelenésének és terjesztésének törvényes úton vessenek gátat.

A második szempont a családi élet és a magánbecsület fokozott védelme, továbbá a sajtóeljárás bizonyos vonatkozásokban való meggyorsítása és szabályozása.

A harmadik: a törvény előkészítésének anyagául felhasználják azt a tervezetet, amelyet Lázár igazságügyminiszter, Széll belügyminiszter, Mikecz igazságügyi államtitkár és Rákóczy Imre, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője készítettek el néhány hónap előtt, amely már a minisztertanácsot is foglalkoztatta és amelynek tartalmát a lapok is ismertették.

Hire járt annak is, hogy az új sajtótörvény életbeléptetésével egyidejűleg valamennyi időszaki lap engedélyét felülvizsgálják, kivéve a kifejezetten politikai jellegű napi- és hetilapokét.

A politikamentes sajtókamara felállításának a terve az ujságirótársadalom túlnyomó többségének együttérzésével találkozik.