A jövő héten kezdi meg a törvényhozás nyári szabadságát, de a nyáron át is lázas munka folyik a minisztériumok törvényelőkészítő osztályaiban, hogy az őszi parlamenti kampányra befejezzék több igen fontos törvényjavaslat tervezetét. Így az igazságügyminisztériumban már az utolsó simításokat végzik az utóbbi idők egyik legnagyobb jelentőségű gazdasági törvényének terveztén: a részvényjogi reformon.

E törvényjavaslat főbb alapelveit már megállapították.
Antal államtitkár a Hites Könyvvizsgálók egyesületének közgyűlésén hangoztatta a minap, hogy a közeljövőben bevezetik a kötelező revíziót és ennek az elvnek a gyakorlati megvalósításában jelentékeny szerepe lesz a hites könyvvizsgálói karnak. Az igazságügyminisztériumban most elkészülő részvényjogi reformnak is éppen az ellenőrzés szabályozása a gerince.

Az új törvény eltörli a felügyelőbizottságokat, helyüket az állandó hiteles revizor foglalja el, aki teljes magánjogi és büntetőjogi felelősséggel ellenőrzi a részvénytársaságok vagyonkezelését és mérlegeit. Ezt az állandó revizort is a közgyűlés választja, a részvényesek megbízásából végzi munkáját, de a törvényben külön körülírt felelősséggel. A revizor a részvényesek érdekeit köteles megvédeni, nem mint a Pénzintézeti Központ a közhitelt.

A törvény másik feladata a nyilvánosság kérdésének rendezése: a részvénytársaságoknak ezentúl sokkal részletesebb mérlegeket és zárszámadásokat kell készíteniök. A törvény kiterjeszti a részvényesek kérdezési jogát és megszabja az ügyvezető igazgatóság felvilágosítási kötelezettségét.

Külön szakasz rendelkezik a részvénytársaság különböző szerveinek felelősségéről. A törvény részletesen körülírja az igazgatók felelősségét, a revizor felelősségét és egy eddig nálunk ismeretlen fogalmat is bevezet: a nagyrészvényesi felelősség fogalmát. A részvényesek esetleges károsodásáért ezentúl az egész igazgatóság egyetemlegesen lesz felelős.

Az állandó revizori intézmény bevezetésén kívül a reform más irányban is átalakítja a részvénytársasági szervezetet, mert az igazgatás munkáját két szervre bízza: az úgynevezett igazgatótanácsi szerv az üzletpolitikai irányítást végzi, az ügyvezető igazgatóság kezében lesz az állandó napi ügyintézés.

Még nincs végleges döntés arról, hogyan szabályozzák majd az oly sokat emlegetett anonimitás kérdését.
A névre szóló részvények rendszerét ugyanis még ott is megszüntették, ahol azt már bevezették, így Németországban és Olaszországban is, mert ez a tőkeképződés szempontjából hátrányosnak bizonyult. Valószínű, hogy a magyar reform ezt a kérdést az angol gyakorlat és a francia részvényjog mintájára a szavazati jog kérdésével hozza összefüggésbe és a névre szóló részvények tulajdonosait több joggal ruházza fel.