Debrecen, január 30.
Vasárnap Polgári Kisgazdapárt néven ujjáalakult a független kisgazdapárt debreceni szervezete. A szervezési munkálatokat Juhász Nagy Sándor végezte, a párt elnökéül Öry István földbirtokost választották meg. A vasárnapi pártgyűlésen Szabó Ferenc főügyész beszéde után Tildy Zoltán szólott.

- Mit jelent ez a fogalom: keresztény politika? – kérdezte. – Nem azt, hogy a nemzet testében széthúzás keletkezzék, hanem azt, hogy összefogjunk minden erőt, amely hajlandó alávetni magát a keresztény erkölcsöknek. A kereszténység azt jelenti, hogy az erősebbek nem nyugosznak mindaddig, amíg fel nem emelik elesett testvérüket, azt jelenti, hogy a magyar közéletet meg kell tisztítani az oda nem való elemektől.

A kisgazdapárt nemzeti alapon áll és a nemzeti alap árulójának tartja, aki azt mondja, hogy nincs megoldás: vagy az egyik, vagy a másik nagyhatalom szolgálatában kell szegődni. Ha kicsi nép is vagyunk, magyarok akarunk maradni ezen a földön és idegen gondolatok, idegen népek szolgálatába nem engedjük beterelni ezt a nemzetet.

Ennek a nemzetnek tragédiája lesz az, ha a magyar értelmiség és a magyar nép nem találja meg a szoros lelki közösséget. Az intelligencia számos tagja, most még csak titokban, új világot hirdet, de céljuk az, hogy megbontsák a magyar nép egységét.

Debrecen püspöke a nyilasokról írt nagyhatású cikkében már eléggé megmagyarázta a magyar intelligenciának a nyilas mozgalom jellegét. Bűnt követ el az az intelligencia, amely még ilyen kemény püspöki intelem után is félrehúzódik a néptől és nem akar vele lélekben és szeretetben összeforrni.

Kun Béla a választójogi javaslatról kijelentette, hogy a kisgazdapárt nem ilyent várt.

Auer Pál külpolitikai kérdésekről beszélt, majd a gyűlés elfogadta azt a határozati javaslatot, amely a magyar állam független létének biztosítását követeli egyrészt a germán és szláv nagyhatalmi törekvésekkel, másrészt a felforgató áramlatokkal szemben.

Vásáry József felsőházi tag után dr. Erős János beszédével ért véget a független kisgazdapárt gyűlése.