Igen, ilyen iskola is van a külföldi nagyhatalmak tanintézetei között, ahol a modern háború számtalan hátborzongató tudnivalóját tanítják. Ebbe az iskolába a tengerészek és pilóták járnak, akik hadihajókon, búvárhajókon vagy torpedóvető repülőgépeken szolgálnak; itt ismerik meg a ennek a szörnyű fegyvernek minden csínyját-bínyját, hogy aztán biztosan tudjanak vele bánni.

Ismeretes, hogy a modern csataóriásokat nehéz elsüllyeszteni. Kettős a fenekük, több rekeszekre oszlik, melyeket vízhatlan falak választanak el egymástól. Ha a torpedó robajával be is szakítja a hajó vastag páncélbőrét, a víz nem áraszthatja el az egész hajóürt.

Mégis mindig megvan a lehetősége annak, hogy egy jól célzott torpedótámadás érzékenyen megsebzi a csatahajót, harcképtelenné teheti, megfosztja védekezőképességétől, esetleg pedig minden óvintézkedés ellenére is a tenger fenekére küldi. Különösen azoktól a torpedóktól félnek, amiket újabban repülőgépekről vetnek le. Ezek a lövedékek éppen úgy megtaláljak meg az utat áldozatukhoz, mint a búvárnaszádok torpedói.

Hogyan találják meg? Minden torpedó tulajdonkeppen maga sem más, mint egy önműködő kormánykészülékkel ellátott kis hajó, illetőleg tengeralattjáró. Önálló hajtógépe, hajtócsavarja, kormánylapátja van. Orsóalakú haltestének legnagyobb részét persze erős, rendkívül hatásos robbanóanyag tölti be, mely tüstént robban, mihelyt a torpedó csúcsa akadályba ütközik. De a törzs többi részét szellemes szerkezetű, óraműpontosságú és finomságú gépezetek foglalják el.

A torpedó motorát rendszerint sűrített levegő hajtja. Ez forgatja a csavart, mely a halált hozó acélbálnát zajtalanul továbbsurrantatja a hullámok között. De hogyan lehetséges, hogy ezek a hullámok nem térítik el, nem vetik ki irányából az elhajított torpedót? Úgy, hogy önműködő iránytartó készüléke van, mely azonnal visszabillenti az előre kijelölt irányba, ha kitérne belőle. Az irányt kivetés előtt beállítják a torpedón.

Ennek az „értelmes” irányító-robotgépnek a lelke egy szédítő sebességgel forgó pörgettyű, giroszkóp, ahogy tudományosan hívják. Az aztán nem engedi kibillenni a torpedót, akárhogy himbálják is a hullámok. Ha eltér az iránytól: úgy fordítja a kis kormánylapátot, hogy a lövedék megint a helyes útra térül. Természetesen még arra is ügyelni kell, hogy mélyebbre se süllyedjen a vízbe, mint amennyire szükséges, hogy eltalálja a hajót. A merülés mélységére szintén külön automatikus berendezés ügyel.

Igy leírva, mindez egyszerűnek látszik, ám valójában annál bonyolultabb az egész szerkezet. Nem csoda, hogy egy-egy torpedó valóságos vagyonba kerül, mely szempillantás alatt és visszavonhatatlanul semmivé válik, amint elérte célját és felrobbantotta a célbavett hajót. Kíméletesnek és emberségesnek éppen nem mondható a torpedófegyver, hiszen alattomban támad és már közellétének, a torpedótámadás puszta lehetőségének tudata is állandó lelki feszültségben tartja a hajó egész legénységét.

Dehát a cél szentesíti az eszközt és háborúban nem szoktak az eszközökben válogatni. A spanyol polgárháború hátborzongató eseményei élénken tanusítják, milyen végzetes szerephez jutott a torpedó a tengeri hadviselésben. Még a nem sikerül; torpedótámadás is alkalmas arra, hogy egekig kavarja az amúgy is ingatag világhelyzetet, még élesebbé tegye a hangulatot az egymással farkasszemező hatalmak között és veszélyeztesse a világ békéjét.

Éppen ezért helyez nagy súlyt minden tengeri hatalom - még fokozottabban, mint valaha - legénységének kiképzésérc a torpedó szerkezetében és kezelésében. Különösen mióta a légi haderőben is bevezették a torpedóvetést, ami tulajdonképpen új fegyvernem, mert torpedókat eddig csak tengeralattjárókról és hajókról bocsátottak ki.

És magának a torpedónak a szerkezete is állandóan tökéletesedik, finomul; a haditengerésznek pedig lépést kell tartania a technika haladásával, hogy hivatását kellőkép elláthassa. És biztosan is kell végeznie a munkáját, éppen azért, mert a torpedó pénzértéke igen nagy, az elveszett torpedó pótolhatatlan anyagi kárt jelent.

Gyakorlatozáskor éppen ezért rendszerint nem „éles” torpedókkal dolgoznak, hanem vaktöltésűekkel és a szerkezetet úgy módosítják, hogy a kivetett lövedéket utólag meg lehessen találni, a hajó fedélzetére, vagy a repülőgépre emelni s újra meg újra felhasználni.

E. F.