Elmúlt a középkori járványok kora, amikor millió és millió ember, beletörődve az elkerülhetetlen végzetbe, lemondással várta, a míg végig suhint felette a Nagy Kaszás.

Igaz, hogy eddig még nem találtunk feltétlenül biztos gyógyszert a járványos gyermekbénulás ellen, de a kutatások lázasan folynak és mindig többet és többet tudunk meg a titokzatos betegségről. Nemrég például Svédországból - a járvány egyik gócpontjából - érkezik hír, hogy dr Gösta Häggquist svéd orvostanár, az emberi idegrendszer tanulmányozása kapcsán, olyan felfedezést tett, mely reményt nyujt arra, hogy hatásosabban védekezhetünk a betegség következményei ellen.

Mi igaz ebből: egyelőre még nem sikerült ellenőrizni. De másirányú megfigyeléseket is végeztek. De Rudder és Petersen német tudósok, az egyik német tudományos folyóiratban annak a gyanújoknak adnak kifejezést, hogy a gyermeki test túlságos megerőltetése fogékonnyá teszi azt a járványos bénulásra. Beszámolnak arról, hogy egy internátus 15-19 esztendős növendékei mint betegedtek meg megerőltető testgyakorlatok után.

Egy sportünnepély után 107 gyermekből 11 kapta meg a bajt, egy másik ünnepélyt követőleg pedig 6; igaz, hogy öten csak könnyebben. Az iskolai évet befejező sportgyakorlatok után újabb két tanuló került ágyba. Az esetek - úgymond, - azért keltettek feltűntést, mert a környéken csak ezek voltak az egyedüli bénulásos megbetegedések.

Persze ez a tapasztalat még éppen úgy szigorú ellenőrzésre szorul, mint a svéd tudós felfedezése és semmi esetre sem szabad olyasféle elhamarkodott megállapításra jutni, hogy a sportolás ártalmas lenne a szervezetre. Ma is áll a szigorú tudományossággal megalapozott tény, hogy az ésszerűen űzött sporttevékenység az emberi szervezet leghatalmasabb acélozója mindenféle baj ellen.

Hogy a járványos gyermekbénulás kórokozója milyen úton-módon furakodik be és telepedik meg a testben s mi segíti elő veszedelmes munkáját: ezt még a közeljövő kutatásainak kell alaposabban tisztázniok.

Ennek az apró bénító vírusnak az alvilági munkáját tehát még sok homály fedi. De már eljutottak addig a felismerésig, hogy ha járványos időkben felnőtt vérrel vagy gyermekbénulásból lábadozó beteg savójával 3-4 hetes időközökben oltásokat végeznek, a beoltott gyermekek közül csak kevesen betegszenek meg és betegségük rendszerint könnyű lefolyású.

Sőt már azt is elértük, hogy még a bénult légzőizmú beteget is ki tudjuk ragadni a közvetlen halál torkából és életét jelentősen meghosszabbíthatjuk. Erre szolgál az amerikai találmányú lélegzőkészülék, a pneumatikus kazán vagy ismertebb nevén „irón lung” (vastüdő). Hatalmas, kazánszerű vashenger ez, melybe betolják az önálló lélegzésre képtelen beteget s a hengert minden oldalról légmentesen elzárják, úgyhogy a betegnek csak a feje marad szabadon.

Ezután villamos szivattyút indítanak meg, mely szabályos egymásutánban felváltva légritkulást és légsűrűsödés idéz elő a hengerben a légnyomásnak e váltakozásai önműködően emelik és süllyesztik a mellkast s ha a váltakozások a rendes lélegzés szaporaságával (percenként 12-20-szor) folynak, a beteg, bénult izmai elenére is, akadálytalanul és könnyen szedi a levegőt.

Mondhatjuk, helyette lélegzik a csodálatos masina. Persze az ilyen egész testet befogadó acélkazán ormótlan, nehézkes és költséges alkalmatosság. H. Laffer Lewis melbournei orvos ezért legutóbb egy kisebb, könnyebb mintájú „vastüdőt” szerkesztett; ez csak akkora, hogy mindössze a beteg mellkasát foglalja magába s olyan kisméretű, hogy közönséges betegágyon is elfér.

Persze semmiféle vastüdő nem gyógyíthatja meg a járványos gyermekbénulás áldozatát, csak lehetővé teszi életbenmaradását s alkalmat ad neki az esetleges javulásra. Mint Amerikából hírlik, Charles Henry Wood, egy kaliforniai orvos most különleges villamozó készülékkel igyekszik helyreállítani a bénult izmok és végtagok munkaképességét.

Az eredményekről még nincs értesítés. Annyi bizonyos, hogy a tudomány elkeseredetten birkózik a járványos gyermekbénulás rémével és felvonultat ellene minden rendelkezésére álló harci eszközt. Kétségtelen, hogy előbb-utóbb övé lesz a győzelem. Hiszen letepert már sokkal nagyobb és gyilkosabb betegségeket is!

Ernyei Frigyes