Budapest, december 18.
Az elmult héten Imrédy Béla miniszterelnök elnöklete alatt beható tanácskozás folyt le a miniszterelnökségen, amelynek tárgyát a zsidókérdés újabb szabályozását képezte. Ezen a tanácskozáson a miniszterelnökön kívül Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter, báró Vay László államtitkár, továbbá a kormánypárt úgynevezett zsidó bizottságának előadója. Makkai János képviselő vettek részt.

E tanácskozás – miután döntés még nem történt – héten folytatódik. Kétségtelen egyrészt, hogy a második zsidótörvény az egész kérdést új elvi alapokra fekteti, másrészt az, hogy az 1938. XV, t. c.-et meg fogja szigorítani.

Politikai körökben úgy tudják, hogy a tanácskozások egyik főkérdése az, hogy a társadalmi és gazdasági egyensúly szempontjából ki tekintessék zsidónak! Kétségtelennek tartják, hogy a zsidóság arányszámát a 20 százalékról az egyes foglalkozási ágakban le fogják szállítani. A leszállítás azonban nem egyenletesen történik, hanem a gazdasági élet egyes ágaiban és a szellemi foglalkozások körében eltérő arányszámokat vezetnek be.

A szerzett jogok tiszteletben tartásának kérdése még függőben van, de politikai körökben úgy vélik, hogy a gazdasági élet egyes ágaiban, mint például a kivitelre dolgozó iparban, magasabb arányszámot fog a törvény engedélyezni.

A frontharcosokat illetően az a megoldás áll előtérben, hogy csupán azt a zsidó frontharcost illeti meg kivételes elbánás, akit a háború alatt legalább a kisezüst vitézségi éremmel, ha tartalékos tiszt volt, a hadi eredménye miattSignum Laudis-szal tüntettek ki.

Teljes jogú állampolgároknak tekintendőnk a hősi halottak leszármazottai, a hadiözvegyek, a hadiárvák, továbbá azok a hadirokkantak, akiknél a rokkantság foka legalább az ötven százalékot eléri.

Ezen alapelvek érvényesítése esetén nagy mértékben bűvölnek azoknak köre, akiket az új társadalmi és gazdasági egyensúly törvény szempontjából zsidónak számítanak.

A számok alakulása attól is függ, hogy az utólag megkeresztelkedettek hozzászámításával mennyi azoknak a száma, akik az új törvény szerint zsidóknak lesznek tekinthetők.

Kovács Alajos államtitkárnak, a Statisztikai Hivatal volt igazgatójának számítása szerint a Felvidék visszacsatolása 78.000-rel szaporította a zsidók számát Magyarországon.

Erről azonban csak a most készülő felvidéki statisztika fog pontos felvilágosítással szolgálni. Arra vonatkozólag, hogy 1830 óta hányan keresztelkedtek meg Magyarországon éppen Kovács Alajos készített statisztikát.

Az új zsidótörvényt előkészítő tanácskozáson hír szerint az a vélemény alakult ki, hogy a zsidóság kivándorlását a kormánynak minden eszközzel meg kell könnyítenie, ami az érvényben lévő törvényes rendelkezésnek megfelelő megváltoztatását teszi szükségessé.