Ipolyság, december 4.
Jaross Andor tárcanélküli miniszter vasárnap Ipolyságon beszédet mondott a Felvidéki Egyesült Magyar Párt gyűlésén. A régi vármegyeház előtt Salkovszky Jenő kormánybiztos, országgyűlési képviselő fogadta, a város közönsége nevében pedig Zanoletti József városbíró üdvözölte.

- Sokfelől kérdezték az elmult hetekben, - mondotta Jaross Andor – vajjon mit akar tenni a felvidéki magyar párt. Már az első rádióbeszédemben hangoztattam, hogy az egyesült magyar pártra szüksége van először a felvidéki magyarságnak, de szüksége van az anyaországnak is. Ez a párt a húszéves bajtársiasság szellemében és az együtt vívott küzdelemnek lelkeket összekovácsoló erején át fennmaradt!

Azt üzenem minden olyan politikai aspirációnak, amely azt gondolja, hogy a Felvidék politikai vadászmező: a Felvidék egységesen megszervezett, húszéves harcban egymáshoz simult magyar emberek tábora és nem politikai vadászmező senki számára!

A felvidéki magyarság a nemzeti öntudat, a keresztény erkölcsiség és a szociális felelősségérzet szellemében jobboldali alapon összefogott egységes tábor. Mi unjuk a személyi torzsalkodást, bennünket nem érdekel az, hogy az egyik kegyelmes úr hogyan akarja kimozdítani a piros bársonyszékből a másikat!

- Mi, felvidéki magyarok, abban a helyzetben vagyunk, hogy a földreform kérdéséről gátlás nélkül beszélhetünk. A Felvidéken végrehajtották ugyan a földreformot, de csak egyik oldaláról.

Elvették a magyar földtulajdonosoktól a földet, de nem a magyar parasztságnak adták. Ezt meg fogjuk változtatni és felosztjuk a maradékbirtokokat, a telepeket. De tovább is megyünk. A mi példánk nyomán ki akarjuk harcolni, hogy egységes földreform valósuljon meg a volt trianoni Magyarország területén.

Jaross ezután a magyar munkásság kérdéséről beszélt:
- A magyar munkások legyenek meggyőződve arról, hogy a holnapi naptól kezdve, amikor mi, felvidéki képviselők bevonulunk a magyar parlamentbe, nem a szociáldemokraták és nem az úgynevezett demokraták fogják érdekeiket képviselni, hanem mi.