Évtizedek óta foglalkoznak magyar mérnökök és energia-szakemberek a szénmegtakarítás problémájával. Ezen a téren elsősorban a szénnel termelt energiának természetes, vízierővel előállított energiával való helyettesítéséről lehet szó. A vízierővel termelt energia azonban nemcsak szénmegtakarítást idéz elő, hanem energiatöbbletet is jelent és ezzel természetesen együtt jár az áram olcsóbbodása. Erre pedig múlhatatlanul szüksége van Magyarországnak.

A magyarországi áramfogyasztás a szakemberek véleménye szerint szomorú képet mutat. Száz és száz magyar faluban égnek még füstös petróleumlámpák, mert a falu szegény népének nem áll módjában a szénnel termelt drága áramot megfizetni. A vidéki városok és falvak népe kétszer, háromszor, négyszer annyit fizet a villanyáramért, mint a fővárosi polgár.

Már a világháború előtt felmerült a terv, hogy Tiszalucon, a Sajó és a Hernád átvágásával vízierő telepet létesítenek. Az elejtett tervet hét esztendővel ezelőtt, 1931-ben, konkrét formában akarták megvalósítani. Az Angol-Magyar Bank Sabathiel Richárd egyetemi tanár tervei szerint meg akarta építeni a telepet és meg is indította az eljárást a vízjogi engedély megszerzésére. Zemplén megye alispánja 1931. augusztusában mint elsőfokú közigazgatási tényező meg is adta az engedélyt a munka megindítására. Az ugyanez évben kitört gazdasági válság azonban ismét eltemette a még meg sem született tiszaluci vízierőtelepet.

Most arról értesültünk, hogy a Tiszántúl öntözése miatt ismét aktuálissá vált kérdést a közeljövőben végre megoldják. A földmívelésügyi minisztérium illetékes tényezői az Öntözésügyi Hivatallal karöltve elhatározták, hogy a tiszaluci energiatelepet okvetlenül megépítik. A tárgyalás még nem fejeződött be teljesen, de már csak technikai kérdések megoldásáról folyik a vita, – elvben már elhatározták a munka megindítását. Végső fokon természetesen még a minisztertanács dönt az erőműtelep sorsáról, de nem valószínű, hogy azok a szempontok, melyek hét éven keresztül útját állták ennek a gazdasági és szociális szempontból egyaránt fontos építkezésnek, – ismét sikerrel szálljanak szembe a tervvel.

Munkatársunknak alkalma volt beszélni az egyik kiváló magyar szakemberrel, aki elmondotta, hogy a tervezett tiszaluci vízierőtelep egyike az legelőnyösebben kihasználható energiaforrásoknak.
– A Hernád és a Sajó alsó, 30 kilométer hosszú kanyarjának mintegy 10 kilométeres átvágásával 13 méter magas úgynevezett vízlépcső érhető el és ez másodpercenként 21 köbméter vízienergia kihasználását teszi lehetővé – mondotta.

– A telep az Alföld északnyugati sarkán helyezkedik el, közel a Sajó-Tisza torkolatához. Fekvése tehát igen előnyös Diósgyőrhöz, Miskolchoz, Debrecenhez és a Tiszántúl most öntözés alá kerülő területeihez. Építése mintegy 6 millió pengő, túlnyomóan hazai munkást és anyagberuházást igényel.