Bled, augusztus 21.
Vasárnap reggel kezdődött a kisantant-konferencia, amelynek főtárgya a magyar kérdés. Ennek tulajdonítható, hogy a diplomácia rendkívüli érdeklődést tanusít: tizenöt állam belgrádi követe tartózkodik Bledben, köztük Bakáts-Bessenyei báró magyar követ és itt vannak Bárdossy bukaresti magyar követ, valamint Rossy budapesti román követ is, akik egyrészt Comnen román, másrészt Kánya magyar külügyminiszterrel tárgyaltak hosszú hónapokon át Románia és Magyarország megegyezéséről.

Ennek a megegyezésnek a leglényegesebb pontjai: a magyar fegyverkezési egyenjogúság elismerése a kisantant által és a magyar kisebbségiek jogainak elismerése.

E kérdésekkel kapcsolatban a francia külügyminisztérium lapja, a Temps azt írja, hogy igazságtalanság volna fenntartani a trianoni szerződés katonai rendelkezéseit, amelynek ma már csak Magyarországra nézve állanak fenn. A Magyarország által követelt feltételek teljesíthetők – írja a lap – és Románia magatartása bizonyítja, hogy a kisebbségi probléma immár nem akadálya a dunai államok termékeny együttműködésének.

Lehet, hogy a külügyminisztériumok olyan nyilatkozaton dolgoznak, mint amelyet Bulgária és a Balkán szövetség államai tettek Szalonikiben.

A megegyezés a Temps szerint igen kedvező kilátásokkal biztat és erre lehet következtetni Sztajodinovics jugoszláv miniszterelnök lapjának, a Vremének cikkéből is, amely egyenesen történelmi jelentőségűnek nevezi ebből a szempontból a bledi értekezletet és azt írja, hogy végleg ki akarják küszöbölni a vitás kérdéseket a kisantant és Magyarország között s az építő békepolitika új korszakát akarják megnyitni a Duna völgyében.

A Magyarországgal való kiegyezés, amelynek kölcsönös engedmények alapján kell megtörténnie, a félhivatalos lap véleménye szerint, azzal az eredménnyel fog járni, hogy Jugoszláviát minden oldalról barátok fogják körülvenni s az országnak nem lesz többé egyetlen ellensége sem.

A Politika című lap a magyar kérdéssel kapcsolatban megállapítja, hogy a Magyarországgal kiegyezés ügyében már egy év óta folynak a tárgyalások és hogy ezek a tárgyalások az utóbbi időben kedvezően haladtak előre.

A magyar kérdést illetően a cseh sajtó jóval tartózkodóbb, mint a jugoszláv s az összes kormánylapok azt írják, hogy egyelőre csak ideiglenes megoldásról van szó Magyarországgal kapcsolatban, amennyiben a három kisantant állam közös nyilatkozatot tesz közzé és kifejezésre juttatja a Magyarországgal való megegyezésre irányuló jóakaratát.

A prágai csehszlovák kormánylapok szerint a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetének kérdése még hátráltatja a végleges megegyezést Magyarországgal. Egyes prágai lapok egyáltalán nem tagadják, hogy a kisantant három állama között ma már koránt sincs meg az a teljes egyetértés, mint régen, aminek oka abban keresendő, hogy Jugoszlávia és Románia az elmult években kizárólag szomszédállamaikkal való viszonyuk megjavítására törekedtek és régi szövetségesükről, Csehszlovákiáról megfeledkeztek.