Dehogy fog, hiszen injekciót adok! – vagy: - Ne féljen semmit, majd elaltatjuk! – Válaszolja az orvos és a beteg bizalommal fekszik a műtőasztalra, tudja: bármi történik vele, érezni nem fogja.

Az operáció okozta fájdalom ellen való harc olyan régi, mint maga a sebészet, mégis: alig néhány évtizede csupán, hogy ez a harc komoly sikereket is felmutathat. Idézzük csak szemünk elé a régi idők orvosainak, mondjuk a középkori háborúk egyik katonai felcserének működését.

A barbár fegyverek által borzalmasan megcsonkított sebesültnek nem egyszer életébe került, hogy nem tudta elviselni az életének megmentésére irányuló operáció kínjait. A régi kábítószerek sosem értek el teljes fájdalmatlanságot és sokszor egyáltalában nem is alkalmazták azokat. Az altatást és az injekciós helyi érzéstelenítést csak a mult század közepetáján fedezték fel.

Az altatás - görög szóval: narkózis - bevezetője Jackson bostoni orvos és vegyész volt, aki furcsa véletlennek köszönhette korszakalkotó találmányát. Egy napon laboratóriumában foglalatoskodva nyitott éteres üveg fölé hajolt és önkénytelenül mélyen belélegezte a kiáramló étergőzöket. Egyszerre csak megszédült hátrahanyatlott és mély álomba merült. Képzelhető, hogy ébredése után mennyire foglalkoztatta rejtélyes kalandja, melyet elmondott egy Morton nevű fogorvos barátjának.

Morton erre éteres üveget tartott egyik paciensének orra alá és úgy húzta ki a fogát. A beteg nem is tudta, hogy mi történik vele. Majd 1848-ban végrehajtották az első nagyobb operációt, miközben az éterrel narkotizált beteg mély öntudatlanságban aludt. Még ugyanebben az esztendőben átjött a narkózis Európába is és Simpson két évvel később segítségével vezette le az első fájdalommentes szülést. Ugyanő volt, aki rövidesen altatószert próbált ki önmagán: a kloroformot.

Éter és kloroform sokáig vetélkedtek egymással, ma azonban kettejük közül kétségtelenül előbbié a pálma, minthogy kevésbe mérges alkalmazása úgyszólván teljesen veszélytelen. Vannak azonban még az éternél is könnyebb altatószerek, melyeket rövid ideig tartó sebészi beavatkozásnál alkalmaznak. Hogyan hatnak a narkotizáló szerek? Valamennyiök hatása azon a tulajdonságukon alapszik, hogy zsírban feloldódnak. Ha bejutnak a szervezetbe - és pedig a tüdőn keresztül, hiszen belélegezhetik őket, - akkor elsősorban a testnek azon sejtjeibe férkőznek be, melyek zsírban gazdagok.

Ilyenek az agyvelő sejtjei. Beléjük hatolva első dolgunk, hogy megkaparintsák az élet fenntartásához szükséges oxigént, mire az idegsejt fulladozni kezd, majd arra az időre, míg hívatlan vendége jelenlétével szerencsélteti, beszünteti működését. Minthogy pedig az agy idegsejtjeinek működéséhez fűződik egész tudatos lelki életünk, ez más szóval nem jelent elvehet, mint hogy tudatunk kialszik, a külvilággal való minden kapcsolatunk megszűnik és sejtelmünk sincs arról, mi történik velünk és körülöttünk.

Persze egy és más kellemetlen mellékhatással mindég kell számolni a narkózisnál. A kloroform nem közömbös a szívre, ezért szívbetegeknél nem alkalmazzák. Az éter viszont a légzőszervekre lehet rossz hatással, úgyhogy ez az altatószert légcsőhurutban vagy hasonló betegségben szenvedőknél inkább mellőzik. Különösen Amerikában és Angliában nagyon népszerű orvosi körökben a nitrogénoxidul nevű gázzal való altatás. Ez az úgynevezett kéjgáz. Nagy előnye, hogy a kéjgázas narkózisból való ébredés jóval kellemesebb a beteg részére és csaknem mentes minden rosszulléttől, hányingertől stb., ami néha bizony mingyárt jelentkezik az előbbi narkotikumok használata során.

Egy idő óta sokat kísérleteznek újabb altatószerekkel. Egyik közülük azért különösen figyelemreméltó, mert nem belélegeztetve, hanem injekció formájában alkalmazzák. Az altatószert tartalmazó oldat bizonyos mennyiséget az operálandó egyén vérerébe fecskendezik és néhány pillanat mulva mély, egyenletes alvás áll be. Nagy előnye ennek a módszernek, hogy a műtét közben nem kell a beteg orra és szája elé állandóan maszkot tartani, amelyen át a belélegzésre szánt altatószer különösen a testbe hatol. A kísérletek ezzel az új szerrel még nincsenek teljesen befejezve, úgyhogy nem mindenhol alkalmazzák.

Érdekes új altatógázzal próbálkoznak most Franciaországban. Ez megint csak olyan, hogy a beteg gáz alakjában szívja magába. Állítólag nagyon gyorsan, biztosan és minden rossz mellékhatástól mentesen hat. Egyetlen körülmény, amely nehézséget okoz az alkalmazásában, éppen az erős hatása. Nemcsak a beteg alszik el tőle, hanem maga az operatőr és asszisztenciája is, ha beszippant belőle. Ugy próbálunk segíteni a dolgon, hogy a betegen kívül mindenki védő-gázmaszkot visel, ha az altatás megkezdődött. Igy aztán egészen fantasztikus képet nyújt az operációs terem. Inkább gázháborús jelenetre emlékeztet, mint életmentő orvosi tevékenységre.

Dr Kovács György.