Pulszky Ferenc nagyműveltségű felesége volt az első, aki rendszeresen próbált adatokat, összeszedni különös tehetségű leánygyermekekről. Saját leánya, Harret is csodagyermek volt: nyelvtehetsége és általános műveltsége nagyon meghaladta a korát. Pulszkyné megvilágítani is próbálta hosszú figyelések alapján a „genie” titkát-nyitját; de följegyzései elkallódtak, amikor tragikus módon nehány nap alatt a híres tehetségű család három tagja halt meg tífuszban: maga Teréz, Harriet és Gábor.

Az első leány-csodagyermek, akiről említést tett, Hypatia volt (380 -415) Theon matematikus leánya. Már egészen kisgyermek korában bámulták, hogy mennyit tud a matematikából és csillagászatból. Nemcsak megdöbbentően okos, hanem nagyon szép és bájos leány volt. Később elismeri híres filozófa lett, aki a bölcsészetben új megállapításokkal és elmélettel tűnt ki. Athénben mesterien győzött a filozófus vitákban. Alexandriában a legkiválóbb tudósok előtt tartott előadásokat. A pogány bölcsészet ellen támadt népfölkelés alatt a fanatikus tömeg kőzápora ölte meg másokkal együtt.

Gonzaga Cecilia hercegnőt a XV. század elejen tudósok, mint páratlan tüneményt emlegették. Alaposan ismerte a klasszikus nyelveket és már tíz éves korában tökéletes görög nyelven is írt leveleket. Peutinger Juliannáról feljegyezte a krónika, hogy négy éves korában Miksa császár előtt latin beszédet mondott Augsburgban. Pontosan leolvasta a nyugatrómai birodalom katonai úthálózatának térképszövegét. Ez a „Peutinger-tábla” különben az egyetlen megmaradt térkép a római korból, amelyről láthatjuk, hogy például Rómából Acquincumba, a mai Óbudára hogyan utaztak. Tizenegy nagy értékű pergamenlapját a bécsi udvari könyvtárban őrzik.

Hassen Kassel Móricz gróf leánya, Erzsébet, mint hétéves gyermek, roppant tudásra valló leveleket irt apjának és termékeny költő lett. Tizenhat éves korában már 216 olasznyelvű verse volt. II. János Albrecht mecklenburgi herceg vette nőül, de Erzsébet még harminc éves sem volt, amikor elhunyt.

Mária királynő, V. Habsburg Károly császár legifjabb testvére is mint csodagyermek szerepelt, aki föltűnő könnyedséggel tanult nyelveket és különösen a művészet iránt érdeklődött. Már 21 éves korában özvegy lett, 1505-ben született és 1526-ban, miután férje, II. Lajos a mohácsi vész áldozata lett, Pozsonyba menekült, ahonnan sok magyar műkincset is magával vitt külföldre. (Tiziano festette meg az arcképét, majd Barent von Orley, hatszor is.) Tizenkét éves korában kezdte meg a műkincs-gyűjtést.

Tausch Magdaléna Margaréta (1720-1731), 11 éves korában halt meg, de addig teljesen megtanult latinul, görögül és franciául s amit például egy német könyvben olvasott, azt mingyárt folyékonyan fölmondta latinul. Bámulatos tudást igazolt a matematikában és földrajzban is. Tíz éves korában lübecki tudósok előtt egyórás előadást tartott az erény magasztalásáról filozófiai megvilágításban. Amilyen erős volt az elméje, annyira gyöngének bizonyult a teste. Nyolchavi súlyos betegség után húnyt el.