- Már gyermekkoromban elképzeltem, hogy Flammarion megálmodta a jövőt és még ma sem merem állítani, hogy a bolygók közötti repülőösszeköttetés teljességgel elképzelhetetlen. Hogy mi lesz a hajtóerő, ma még nem is sejtjük. A világegyetemben nincs levegő, ez csak a földet és egy-két bolygót vesz körül nagyon vékony rétegben.

Piccard elgondolkozik. Nagy gesztussal széttárja karjait: - A világűrrepüléstől még messze vagyunk. Én egyelőre örülnék, ha el tudnám érni a harminckilométeres magasságot föld felett. Ilyen messzeségből egy egész kontinenst egyszerre látna az ember, ha a felhők és a párák el nem takarnák a földet.

Megjegyzem, ha szemmel nem is, de géppel mégis le lehetne fényképezni Európát. Ujfajta készülékkel és olyan lemezzel, amelyeket a vörösön-inneni fénysugarak rögzítésére használnak fel, máris fotografálnak felhőn keresztül. A vörösön-inneni sugár, amely a napsugár alkotóeleme - bár szemünk nem veszi észre, - áthatol a gőzökön és párákon.

A speciális fényképezi lemez viszont érzékeny az ilyen sugarak iránt. Ha ön felmegy pestkörnyéki hegyek valamelyikére tiszta időben sem lát tovább, mint tíz-húsz kilométernyire. Az újfajta fényképezőgép és lemez ötven-százkilométeres körzetben mindent lerajzol.

Erdők, falvak, városok, egymás mellett, egymásba folyva tűnnek fel az ilyen fényképeken, amelyek most kezdenek tudományos célból divatba jönni. Szóval, ha fönn vagyok a sztratoszférában és gépem letekint a földre, egyszerre láthatná Párizst és Budapestet. Én persze nem látnék semmit, csak ha odalent előhívnám a lemezt és felnagyítanám.

- Van-e gyakorlati jelentősége a sztratoszféra-repülésnek? - A gyakorlat mindig követi az első, kezdetleges kísérleteket. Mikor Röntgen felfedezte híres sugarait, sejtelme sem volt róla, hogy mire fogják felhasználni. Átvilágított vele fát, fémet és csak úgy véletlenül, a kezét is.

Első beszámolójában fél sort szentel annak a meglepő ténynek, hogy az újfajta sugár segítségével kezének csontjait is megfigyelhette. Röntgen, aki fizikus volt, nem gondolta, hogy milyen hatalmas orvosi jelentősége felfedezésének. Sőt, élete későbbi évtizedeiben, mikor már nagy tudomány lett a röntgenátvilágítás, az agg tudós szabadkozott, ha az emberi test újabb, finomabb részleteit is feltáró röntgen felvételt mutattak neki. Nem értek hozzá, szólt és udvariasan elfordult…

Hogy mi lesz a sztratoszféra-repülés jelentősége? És hogy mi értelme van annak: minden két évben felszállók egy ballon segítségével és néhány órával később lezuhanok? Kérem, én nem akarok a tudomány mártírja lenni. Élni szeretnék a tudományért. Egyelőre csak annyit szeretek megtudni, hogy mi van a föld körül? Meddig terjed a levegőréteg? Milyen a hőmérséklet odafent? Milyen sugárzásokat találok?

Hogyan viselkedik az emberi szervezet ilyen szédületes magasságban? Milyenek az égitestek, ha így, ritka levegőben, minden zavaró körülménytől mentesen figyeljük őket. Mert bizonyos, hogy a levegő mindent eltorzít. Ezért vitték fel az amerikaiak legnagyobb csillagvizsgálójukat a párezer méter magas Mount Wilsonra. De hol van ez magasság a harmincezer métertől? Ha egyszer onnét fogjuk látni és fotografálni az égitesteket, hiszem, hogy sok kérdésre meglepő választ kapunk.

- Sokan azt mondják, hogy a sztratoszférában sohasem fog rendszeresen repülni az ember. - Az ember kitalálta a búvárharangot, a tengeralattjárót és megtalálta a módját a levegőpótlásnak. A sztratoszférában suhanó repülőgépet ugyanolyan légmentesen fogják elzárni, mint a tengeralattjárót.

Félóra alatt tíz kilométer magasságban leszünk. Óránként ezer kilométer gyorsasággal indulunk el. Pár óra alatt Japánban vagyunk. Budapesten reggelizünk. Tokióban ebédelünk. Este idehaza vacsorázhatunk. Hogy ez a gyorsas, mire jó? Megmondom Önnek. Meg fogja hozni a világ békéjét. Ha a nemzetek ilyen közel kerülnek egymáshoz, egyik nép megismeri a másikat.

Kevesebb konfliktus lesz a világon. Ha tudom azt, hogy félórák leforgása alatt Tokióból elérhetem New-Yorkot és New-Yorkból Tokiót, vajjon lesz-e kedve a japán és az amerikai népnek háborúságba keveredni? Hiszen a tökéletes repülőgépek, a nagysebességű gépek segítségével két óra alatt romba lehet dönteni idegen kontinensek fővárosait. Az emberiség kénytelen lesz békét kötni és hiszem, hogy örök időkre.

Berend Pál.