Kaposvár, november 28.
A kereszténypárt vasárnap nagygyűlést tartott, amelyen nemcsak a város polgársága és munkássága vett részt felekezeti különbség nélkül, de 30 környékbéli község gazdái is népes küldöttségekkel képviseltették magukat. Neubauer Ferenc ny. államtitkár megnyitószavai után Ernszt Sándor szólott.

- Ha a királyt emlegetjük (viharos éljenzés és taps), akkor közveszélyes embereknek minősítenek bennünket – mondotta -. Az ilyen állapotoknak véget kell vetni. A miniszterelnökünk az elmult héten Berlinben volt, ahol bizonyára rendkívüli dolgokról tárgyaltak. A lefolyt eseményekről talán nyilatkozni fog a hazatérte után, nekünk azonban már most kell nyilatkozni a nyilvánvaló tényekről.

Felteszem a kérdést, nem avatkoznak-e a németek túlságosan a magyar belügyekbe, amikor olyan magyarrá vált állampolgárok ügyeivel foglalkoznak, akiknek ősei kétszáz év előtt vándoroltak be az országba. Ha ilyen állampolgárokról van szó, ez már túlzott és illetéktelen beavatkozás. Mi a háború után németlakta területeket nem hódítottuk meg, fölösleges, hogy a Németbirodalom aggódjék a magyar állampolgárságú németekért. Bízzák ezt a józan eszünkre és belátásunkra!

A titkos választójog nem lehet más, mint a reformok sorozatának elindítója. Ha a választójogot másért csinálják, ennek következménye csak polgárháború lehet. Mi a reformokat kívánjuk a történelmi fejlődés figyelembevételével, jogrend nélkül azonban semmiféle elhatározó lépést nem lehet tenni és ha valaki a jogrendet félre akarja tolni, akárki legyen az, szembe találkozik velünk.

Homonnay Tivadar kifejtette, hogy a rendet csak úgy lehet állandósítani, ha a kormány az egyik kezével kenyeret és munkát ad, a másik kezében pedig a törvénykönyvet tartja és mindenkire lesujt, aki a rendet meg akarja bontani.

- Mi a királyság alapján állunk, - folytatta beszédét Homonnay – mi II. Ottót tekintjük királyunknak, de törekvéseinket alkotmányos eszközökkel, a parlamenttel és a kormányzóval együtt óhajtjuk megvalósítani. Én is azok közé tartozom, akik őfelségével együtt lehettek. Azok, akik netán kételkednek ennek a kiváló férfiúnak képességeiben, menjenek ki és beszéljenek fele. A megoldást alkotmányos úton és sürgősen kell előkészíteni, mert az idő, sajnos, nem nekünk dolgozik. Adja Isten, hogy rövidesen megérhessük a király hazajövetelét!

Friedrich István beszédét viharos tetszéssel fogadta a közönség:
- Nagy hibát követnek el azok, - mondotta – akik a Berlinben lejátszódó külsőségeket úgy fogadják, hogy a mi népünk azt higgye: német mannahullás következik. Nekünk barátokat kell szerezni mindenütt, úgy azonban, hogy függetlenségüket fel ne áldozzk és mindig csak önmagunkért dolgozzuk a külügyekben is. Fontos, hogy a magyar társadalom tisztán lásson és tudja, hogy jogainkról lemondani sohasem szabad. Mi semlegesek akarunk maradni minden bennünket nem érintő kérdésben.

Friedrich ezután a titkos választójogról beszélt:
- A keresztény uralom tizennyolc esztendeje alatt hozzá kellett volna végre fogni a nép politikai megneveléséhez. Most azt mondjuk, hogy a nép el van maradva az intelligencia, az úri társadalom pedig nem hajlandó a politikában résztvenni, pedig kötelessége, hogy az ország közügyeivel foglalkozzon, mert ha nem, akkor az történik, hogy veszedelmes uszítók biciklin viszik szét a hét végén a mákonyt és az uszítást a falvakban, ami felforgatáshoz vezet.

A nagygyűlés a kereszténypárt vármegyei elnökévé gróf Zichy-Rubido Ivánt, a városi szervezetek elnökévé pedig Neubauer Ferencet választotta meg.