A régi jó békevilágban történt. Nem is egyszer. A jogi egyetem egyik híres tanára szerette zavarba hozni az előtte vizsgázó jelölteket. Kedvenc „zavarkeltő” kérdése volt: „Ha jelölt úr felmegy a Gellérthegy tetejére és onnan letekint Budapestre, mit lát?”

A világ egyik legszebb panorámája jelent meg önkéntelenül is az ember szeme előtt erre a kérdésre, de aki nem tudott szabadulni az idegenforgalmi elképzeléstől, annak egyhamar mennie kellett a nagy professzor színe elől. Már vagy tizedik embernek tette fel a fogas kérdést, hogy mit lát a Gellérthegy tetejéről, amikor végre az egyik csavaros eszű jelölt eltalálta a jogilag helyes feleletet és habozás nélkül mondta: Jogi alanyokat és jogi tárgyakat.

De még ezzel sem szabadult. Jött a másik kérdés: „Hány jogi alanyt és jogi tárgyat lát?” Aki azt felelte, hogy nem tudom, az rosszul járt. A jogásznak mindent kell tudni. Végül is az nyerte meg a csatát, aki azt felelte, hogy – meg kell számolni őket. Erre a feleletre a professzor ravaszul mosolygott és csak annyit jegyzett meg, hogy hát akinek nincs egyéb dolga az életben azalatt a negyven-ötven év alatt, ami még hátra van, az megszámolhatja.

Egy emberöltő éppen elég hozzá. Mit tudtak békében a gondolkozó gép csodájáról? Honnan sejtették, hogy ilyen kérdésre gép fog felelni és még csak nem is kell hozzá sok idő, néhány másodperc csupán s a felelet tévedéstől menten leolvasható a számlapon?....

Azóta évtizedek teltek el és sok-sok csodálatos találmány között diadalmas utat futott meg a számológépek szépreményű és nagy jövő előtt álló családja is. A legegyszerűbbek, amelyek összeadnak, kivonnak, szoroznak és osztanak, ma már minden forgalmasabb irodában megtalálhatók.

Mennyi 91.734-szer 3,298.157? Néhány mozdulat és kész az eredmény, mégcsak hiba sincs benne és nem kell újrakezdeni a nehéz műveletet, mert az egyik kolléga egy jó viccel mondott el a számolás közben. A gép nem felejt, nem téved, nem fárad.

A számológépek e legegyszerűbb alakjain kívül azonban valóságos fejedelmek is életre keltek. Az amerikai csillagvizsgáló intézetekben már olyan gépek is helyet foglalnak, amelyek a legnehezebb matematikai és geometriai számításokat bámulatosan rövid idő alatt elvégzik a tudósok helyett. A harmad- és negyedfokú egyenleteket, differenciál és integrálszámításokat ezred, sőt tizezredrész annyi idő alatt megoldják, mint amilyen gyorsan a leggyorsabban számoló ember agya.

Van már olyan csillagászati gép, amely 24 ember háromheti megfeszített munkáját elvégzi félóra alatt. Ezek a sztárjai a családnak. Termet betöltő komplikált gépezetük csodája az emberi találékonyságnak. Egy-egy ilyen gép többszázezer pengőbe kerül és mérhetetlen segítségére van a kutató embernek, aki a világmindenség titkait fürkészi.

De egyéb helyen is becsülettel megállják a helyüket. Népszámlálás, országos szavazás, bérelszámolás, teljesítménymérés, könyvelés, számlázás, mind olyan területek, ahol nélkülözhetetlenné váltak a számológépek.