A Népszövetség gazdasági hírszolgálata az általános világgazdasági helyzet rendkívüli javulásáról számol be, amely lassanként pótolja azt a páratlan veszteséget, amelyet a világválság négy éve alatt az emberiség szenvedett. Ez a veszteség a genfi számítások szerint középszámban 160 milliárd aranydollárt tesz ki, vagyis annyit, amennyibe az emberiségnek az egész világháború került.

A javulás különösen 1934 vége óta vett erős lendületet, úgyhogy az ipari termelés 1936 végén közel 30 százalékkal haladta meg a válság előtti legjobb esztendőnek, 1929-nek a termelését. Ebben a lendületben természetesen igen nagy része van a világ nagyhatalmai és egyes középállamai óriási fegyverkezésének, úgyhogy ma már a fegyverkezési kiadások összege 150 százalékkal nagyobb, mint volt 1928-ban.

Az általános fellendülésnek egyik külső megnyilvánulása egyrészt a fémtermelés fokozatos emelkedése, amely 1932-ben a válság előtti mennyiségnek csak a felét tette ki, s ma már tíz százalékkal nagyobb, mint volt 1928-ban. A konjunktúra kibontakozásának másik jele a legfontosabb nyersanyagokban látható készletek erőteljes csökkenése. Gyapotban, gabonában, cukorban és még öt fontos nyersanyagban több mint 50 százalékkal kisebbek a látható készletek, mint 1933-ban.

A fokozódó kereslet következménye, hogy 1934 óta, a nemzetközi árindex a legfontosabb élelmiszereknél és nyersanyagoknál szakadatlanul emelkedik és 1936-ban több, mint 16 százalékos emelkedést mutat. Ugyanebben az időben a munkanélküliek száma, amely a nemzetközi munkaügyi hivatal kimutatása szerint 1932-ben a normális tízmillióról harmincmillió főre ugrott, 1936 végén újból 15 millióra csökkent.

A nemzetközi kimutatásokban Magyarország igen dicséretesen szerepel, amennyiben ipari termelésünk 27 százalékkal magasabb, mint 1929-ben volt és a Népszövetség kimutatásában magasabb indexszámmal előtte csak Nagy-Britannia, Dánia, Japán, Svédország és Finnország szerepel.

Magyarország azok között az államok között szerepel, amelyekben a gazdasági élet teljes lendülettel tör fölfelé! A konjunktúrának ez az erőteljes javulása Magyarországon sem vezető vállalatainak mérlegeiben, sem pedig a tőzsdei árfolyamokban nem jut kifejezésre. A magyar ipari és banktőke erősen tartalékol, ami mindenképpen helyes, viszont a részvények árfolyama még sok tekintetben messze mögötte van a válság előtti árfolyamoknak, holott a vállalatok üzleti eredménye és teljesítménye már meghaladta a válság előtti színvonalat.