Pesti művészkörökben most sokat beszélnek arról a kavarodásról, amely Ódry Árpád, a Nemzeti Színház nemrégen elhunyt nagynevű művészének végrendelete körül támadt.

A nagy művész – aki egy életen át visszavonultan ért – több mint kétszázezer pengő értékű vagyont hagyott hátra és ennek a vagyonnak leltározása érdekes bonyodalmakhoz vezetett. Ódry ugyanis az egyik nagy bank széfjében őrizte vagyonát és amikor hivatalosan kinyitották a páncélszekrényt, ott valóban megtalálták a végrendeletben jelzett értékeket, csakhogy egy csomó értékpapíron kívül aranyrudak és Napoleon-aranyak is voltak a széfben.

A leltározó közjegyző és az örökösök ámultan nézték az aranykincset, amelyet Ódry annakidején elmulasztott beszolgáltatni a Nemzeti Banknak az előírt időben és beváltási áron. A leltározást elvégezték, a hivatalos jelentésből azonban illetékes helyen is tudomást szereztek a széfben talált aranyról, mire megindult az eljárás annak tisztázására: hogyan történhetett meg, hogy a nagyértékű aranykincs a bank széfjében maradt.

Annyit már eddig is megállapítottak, hogy Ódry Árpád annakidején, amikor a Nemzeti Bank kiadta az arany beszolgáltatására, illetve az előírt árfolyamon történő beváltására vonatkozó rendeletét, súlyos betegen feküdt.

Egy szív-.attak hetekre ágynak döntötte a művészt és ezalatt az idő alatt orvosai a legteljesebb kíméletet írták elő számára. Valószínű, hogy ilyenformán nem is szerezhetett tudomást a rendeletről, amely be nem tartása most váratlanul büntető szankciók esetleges alkalmazásával fenyegeti az örökösöket.

Kétségtelen, hogy az illetékes helyen, - ahol teljesen meg vannak győződve az elhúnyt kiváló művész jóhiszeműségéről – el fognak tekinteni minden megtorlástól, legalább is megvárják, hogy mi lesz a sorsa annak a kegyelmi kérvénynek, amelyet az örökösök már be is nyújtottak.