A Chautemps-kormány rögtön hivatalbalépése után bezáratta a párizsi tőzsdét és Franciaország összes tőzsdéit.
A tőzsde a gazdasági élet legérzékenyebb szerve és nagy pénzügyi válságok idején a kormányok már több országban éltek azzal a rendszabállyal, hogy becsukatták az összes tőzsdéket. Mindössze néhány napig maradtak zárva Franciaország tőzsdéi; csak arra az időre, amig a képviselőház és a szenátus a felhatalmazási törvényt meg nem szavazta.

Franciaország néhány napon keresztül sulyos válságot élt át.
A Blum-kormány egy esztendős kisérlete balsikerrel végződött. A szociális terhek, a hadügyi kiadások óriási összegüvé duzzasztották az államháztartás hiányait s ehhez járult még Franciaország polgárságának a bizalmatlansága, amellyel a szocialista Blum-kormány pénzügyi rendszabályai iránt kezdettől fogva viselkedett. A tőke bizalmatlanná vált a szocialista kisérletek miatt.

Franciaország a kontinens leggazdagabb országa.
Az elmult másfél évtized alatt óriási vagyonok halmozódtak fel; még három esztendővel ezelőtt, a Laval-kormány alatt, husz millió embernek volt Franciaországban bank- és takarékbetétje. Blum reformjait a jobboldal is megszavazta és Franciaország a szociális reformok terén meglehetősen el volt maradva, a kormány mégsem tudta felébreszteni maga iránt a polgárság bizalmát. A tőke milliárdos összegekben menekült külföldre, a Francia Bank aranykészlete megcsappant s a mult év szeptemberében életbeléptetett pénzügyi rendszabályoknak üdvös hatása nem mutatkozott.

A Blum-kormány, hogy az ország türhetetlenné vált pénzügyi helyzetén segitsen, korlátlan hatalmat kért a parlament két házától a szükséges rendszabályok életbeléptetésére. A szenátus azonban megtagadta a felhatalmazást, mire Blum lemondott. A Chautemps-kormány ugyanezt a felhatalmazást néhány napi tárgyalás után megkapta. Mik lesznek a pénzügyi rendszabályok? Ma még nem tudjuk.

Franciaország 1926-ban már átesett a mostanihoz hasonló igen sulyos pénzügyi válságon s akkor Poincaré, Franciaország legtekintélyesebb államférfia kapott korlátlan hatalmat a pénzügyek rendezésére. Poincaré reformterve sikerült. Nem kért külföldi kölcsönt, hanem a minden országban bevált módszerrel fogott hozzá a szanálás müvéhez: leszállitotta a költségvetést és felemelte az állam bevételeit, minden fölösleges tisztviselőt elbocsátott. Rendkivül erélyesen véghezvitt rendszabályaival felkeltette ugy Franciaország, mint a külföld bizalmát és a francia állam alig egy esztendő leforgása alatt pénzügyileg teljesen rendbejött, a kimenekült arany visszavándorolt az országba, megkezdődött egy rohamos tőkeképződés, amely tartott egész a legujabb időkig. Hatalmas összegü aranykészlet gyülemlett fel Franciaországban, amely csak az utóbbi esztendők pénzügyi krizise alatt kezdett csökkenni.

Chautemps Georges Bonnet-t, Franciaország világszerte elismert nagy pénzügyi szaktekintélyét vette be a kormányába pénzügyminiszternek, aki eddig Washingtonban volt nagykövet. Bonnet személye csaknem garancia a sikerre. Az uj pénzügyminiszter személye olyan bizalmat keltett Amerikában és Angolországban, hogy Franciaország egy hatalmas összegü – körülbelül kétszáz millió font – angol-amerikai kölcsönt kap. Minden jel arra vall, hogy Franciaország pénzügyi krizisének rövidesen vége szakad s ujból kibontakoznak gazdasági téren a francia nemzet hatalmas regeneráló erői.