A gépek kényelmesebbé és biztosabbá teszik az ember életét. Néha ugyan fellázadnak és akkor hideg és könyörtelen haragjukban emberi életeket követelnek áldozatul, ám a legtöbbször kiderül, hogy ez a harag csak azért volt, mert a gép kiszolgálására rendelt ember figyelmetlen volt.

Pontosan így van ez a repülés terén is, ahol ma már csaknem minden részletmunkát gépek végeznek. Az ember már csak az ellenőrzés miatt figyeli a gépek törvényszerű munkáját, arra ügyel, hogy a szabályokat, amiket a gépek kitervezői előírtak, mindenben betartsák.

A közelmúltban kelt vándorútra az első repülő vándormúzeum. Hatalmas géptestében az aviatika minden remekét magával hozta. Benne volt a géppilóta is, ez az utóbbi évtized legcsodásabb szerkezete. Már az ember munkáját is feleslegessé teszi, mert minden funkciót öműködőén végez el. A pilóta akár el is alhat mellette, az utasok életét nem fenyegeti veszedelem.

Mint kiderült, ezzel a robotpilótával felszerelve végezte bámulatos távolsági repüléseit Willy Post, a híres repülő is. A robot-pilóta bemutatkozásakor értette meg csak az ember a rejtélyt, hogyan tudott a híres Post akár napokig is a levegőben tartózkodni. A csoda elszállt, mert megjelent előttünk a gép, ami mindent megmagyarázott.

A repülés és a rádió elválaszthatatlanok egymástól. A repülőgép rádió nélkül még mindig a tömeggyilkosság korában tartana és egy-egy felszállás előtt még ma is úgy kellene búcsúzni a hátramaradottaktól, mint a halálraítéltnek. Amióta a rádió felbecsülhetetlen értékét felfedezték a repülök, azóta tart a barátság és elválaszthatatlan a kapcsolat kettőjük között.

Ennek a szoros és felbonthatatlan viszonynak egyetlen magyarázata az időjárás. A levegőben száguldó gép minduntalan viharba, ködbe, felhőkbe keveredik, bármily nagy is a pilóta látóköre ott fenn a magasban, előre nem tudhatja, hogy percek mulva milyen viharzónába kerülhet, vagy ha tudja is, azt már sehogy sem találhatja ki, hogy merre tanácsosabb kitérni előle: jobbra-e vagy balra.

Azelőtt ilyenkor nem volt más hátra, mint vagy vakmerőm megkísérteni a véletlent, vagy kényszerleszállással kockára tenni a gépet és az utasok életét. Ma elegendő egy-két mozdulat s a rádiótiszt pillanatok alatt meghallja, amit tudni akar. Néhány ceruzajel és már csúsztatja is át a pilótának a jegyzőkönyvet, amiből pontosan kiolvasható a rövidebb útirány a vihar kikerülésére.

Ez a villámgyors tájékozó csak addig, csodálatos, ameddig nem ismerjük a csoda szervezetét. Ahogy lehull róla a lepel, eltűnik a csoda és helyébe a bámulat lép, amit a pontos szervezés és a technikus agy valóban megérdemel.

A repülőtereken ma már mindenhol egyúttal légi meteorológiai állomást is berendeztek. Napjában többször is felemelkedik a cserkészgép és kutatja a repülőtér felett légrétegek titkát. Műszereket visz magával, ezek automatikusan jegyzik a szükséges adatokat s mire a földre ér a vándor, magával hozza néhány órára a teljes bizonyosságot arról, hogy milyen időjárásra számíthat a repülőtér és közvetlen környéke.

Hosszabb gyakorlat után egy-egy ilyen adatgyűjtés arra is elegendő, hogy ismerője hosszabb időre is megjósolhassa az időjárást. A repülőállomások ezenkívül állandó összeköttetésben vannak a meteorológiai intézetekkel is. Kölcsönösen kicserélik adataikat és értesítik egymást a legújabb légi hírekről. A repülőterek azonban még harmadik irányban is szétágaztatják hírszolgálatukat és itt már bekapcsolódik a rádió s munkába.

A környéki és földi állomásokkal rádióösszeköttetést tartanak fenn. Értesítik egymást minden helyi légköri adatról, sőt, mint látni fogjuk, még a körzetünkön kívül eső vidékek adatait is megszerzik. Ezeket a fontos, a szónak szoros értelmében életbevágóan fontos adatokat azután a megfelelő képzettséggel rendelkező tisztek térképen feldolgozzák, vagyis elkészítik a repülőjáratok számára az időjárás térképét.