Párizs, január 24.
Herriot városára, Lyonra irányult vasárnap nemcsak Franciaország, hanem egész Európa figyelme is, mert Blum miniszterelnök itt mondotta el azt a beszédét, amelytől már hetek óta jósolták, hogy Franciaország komoly békelépése lesz Németország irányában.

A miniszterelnök tréfásan kezdte: meglepetéssel olvasta a lapokban, hogy lyoni beszédének európai fontossága lesz, mert amikor ezek a hírek megjelentek, még egyáltalában nem tudta, hogy mit fog mondani. A modern sajtónak azonban megvan az az erénye, hogy végül is valósággá válik, amit elképzel.

- Addig hajtogatták, hogy ma és itt a német-francia viszonylattal fogok foglalkozni, - mondotta Blum – hogy most én engedelmeskedem. Minthogy a sajtó úgy határozott, számomra nem marad más hátra, mint annak igazolása, hogy a sajtónak csodálatos előérzettel tényleg igaza volt.

E kedélyes bevezetés után Blum miniszterelnök hangja komoly és ünnepélyes lett, érezte, hogy minden szavának különös súlya van, amikor Eden angol külügyminiszter beszéde után és Hitler küszöbön álló beszéde előtt kifejti a francia kormány felfogását.

Közvetlen tárgyalások Németországgal
Mindenekelőtt tisztáznom kell, - kezdte beszédének külpolitikai részét Franciaország miniszterelnöke – mit jelent szabatosan ez a kifejezés: közvetlen tárgyalások Németországgal? Akik közvetlen megbeszélést emlegetnek, rendszerint arra gondolnak, hogy megegyezést lehet létesíteni Németország és Franciaország között négyszemközti megbeszélésre, anélkül, hogy a vitában más nemzetek is részt vennének vagy a megoldásban szintén szerepelnének.

Nyilvánvaló, hogy ez a felfogás közel áll ahhoz a módszerhez, amelyet Hitler kancellár hirdet és követ: kétoldalú szerződések megkötésére törekszik külön-külön az érintett államokkal és azokat igyekszik a tárgyalások során és a megoldások tekintetében egymástól elszigetelni.

A francia kormány nem ezt a módszert hirdeti és követi. Azt hiszem, reális érzékről teszek tanuságot, amikor kijelentem, hogy a francia biztonság kérdését nem akarjuk különválasztani az európai béke kérdésétől.

Meggyőződésünk, hogy semmiféle olyan kötelezettség, amely különlegesen Franciaországra vonatkozik, nem biztosítaná Franciaország biztonságát. Ez a meggyőződés vezet minket akkor, amikor e sokszor félreértett formulát hangoztatjuk: oszthatatlan béke!

Mi nem maradhatunk Európában közömbös szemlélők. Tagjai vagyunk a Népszövetségnek, híven ragaszkodunk a Népszövetség alapelveihez, hívek vagyunk a Népszövetség alapokmányához, másfelől barátság fűz egyes nemzetekhez, amelyekkel teljes mértékben közösséget vállalunk, amelyekhez teljes mértékben hívek maradunk.

A mi célunk az marad, hogy az európai problémákat együttesen rendezzük és egy ilyen általános rendezés keretében igyekszünk megoldani a francia-német problémát.